Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában
csatlakozó féloszlopokra utal. 18 Az a néhány feltehetően 12. századi épület, ahol a lépcsős árkádívek még tanulmányozhatók, egyszerűbb támaszmegoldásokat mutat - meglehetős változatosságban. Harinán, ahol a főhajó három támaszpárja háromféle, a nyolcszög és kör metszetűre kelet felé következő alakzat, amely tulajdonképpen éles és domború sávokkal tagolt négyzethasáb, még a feldebrői árkádpillérek formálási elvét idézi. A korszerűbb megoldást a négyszög alaprajzú pillértest jelenti, amelynek két végéhez egy-egy keskenyebb pilaszter vagy féloszlop csatlakozik, mint pl. Ákoson, illetve Boldván.'" Tágabb áttekintést a fennmaradt emlékanyag csak 1200 tájától kezdve tesz lehetővé, bár a hiányok itt sem csekélyek. Különösen a ciszterci templomok nagymérvű pusztulása olyan tényező, ami nehezíti az összefüggések megítélését. Főhajóárkádokat csak két meglehetősen késői épület őrzött meg, Kercen és Bélapátfalván, nem éppen problémátlan alakban. Kercen három egyszerű, hasábos pillér áll, amelyeknek egyike a hatsüveges boltozásnak megfelelő féloszloppal bővül, és tagolatlanok a csúcsíves árkádok is. Az efféle tagolatlan formák e késői időszakban széles körben elterjedtek főleg az erdélyi szász vidéken, de kimutathatók Selmecbánya környékén is, ami arra vall, hogy többnyire a nagy templomokat építő telepesközségekkel függnek össze. 20 Bélapátfalván a második építési szakaszt jellemző pillérek szintén hasábosak, de másfélék: sarkaik élszedettek, és egy részük felnyúlik a főhajó falán a boltozatindításig. A csúcsíves árkádok lépcsőzöttek, keskenyebb tagjukat gyám fogja fel, ami a hajók felőli oldalakon ismétlődik - az egész egyfajta nehézkes gótizálás képzetét kelti. 21 Az 1180-as években alapított nagy ciszterci kolostorokból alig maradt valami. Csak Zircen áll egyetlen pillér, és Pilisen rekonstruálható alaprajzilag a hosszház egész támaszsora a feltárt tövekből, de e két példa is különbözik. Bár mindkét esetben féloszlopos támaszokról van szó, Pilisen a hasábos mag alakja dominál, míg a zirci pilléren a közbeiktatott oszlopocskák alig hagynak sík felületet ami e maradványt a köteges megoldások legtagoltabb hazai példájává teszi. 22 A pilisi apátsági templom támaszsorához a gyulafehérvári székesegyházé áll a legközelebb: mindkettő kötött rendszerű boltozáshoz készült. A gyengébb támaszok tagolásában mindössze annyi a különbség, hogy egyszerű hasábjukat Pilisen a mellékhajó felőli sarkokon egy-egy derékszögű beugrás bontja meg. A pilisi erősebb támaszokon ez a főhajó felőli oldalon is megvan, és itt közében széles, lapos pilaszter ugrik előre, kétfelől egy-egy átlós lábazatú háromnegyedoszloptól kísérve, amely nyilván a főhajóboltozat megfelelő átlós bordájának felvételére szolgált. Mivel a mellékhajó felé átlós tagozat nincs, itt talán nem is számoltak bordás boltozassak Gyulafehérvárott viszont, ahol minden boltozat bordás, egyáltalán nincs átlós támaszelem. A főhajó falán a kereszt alakú erős pillérek egyik féloszlopos szára nyúlik fel, és nem átlós helyzetű a négyezeti pillérek keresztszárainak szögleteiben megjelenő hengeres tárnok fejezete és lábazata sem. A hosszház támaszsora ekképpen - leszámítva a főhajó felőli féloszlop hiányát a gyengébb pilléreken - a pécsi és a székesfehérvári köteges alakzatok típusainak váltakozásából adódik. 2 ' Gyulafehérvárott a féloszlopos pillérrészeket hengertagos heveder köti össze félkörívesen a szentélynégyszög és a négyezet határán, csúxsívesen a főhajó és a régi sekrestye hosszában, valamint a mellékhajók keleti lezárásánál. A mellékhajókban az erős pillérekhez tartozó haránthevederek - a későn beboltozott délnyugati részt kivéve - egyszerű, lapos, elszedett tagok, a gyenge pillérekhez tartozók pedig az átlós bordákkal egyező kivitelűek. Elszedett a négyezet többi - csúcsíves - hevedere is, de csak szélein: közepét visszaugratott, négyszög keresztmetszetű előtét-tag adja. A hosszház árkádíveinek többféle alakítása értelmezhető a formai hierarchia jelzésének, a négyezetben azonban a keleti ívhez képest eltérő formák nyilván stílusváltásból adódnak. 24