Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Déry Attila: Tartószerkezetek korai méretezési elvei és megoldásai

Boltozatok méretezése; dongaboltozatok Félköríves, vagy szegmensíves dongaboltozatokat átlagos lakóházi jellegű fesztávolságok és konvencionális lakó-, vagy középületi terhelés esetén elődeink általában úgy szerkesztettek, hogy a boltozat ívének alsó harmada - a „boltláb" - 1,1/2; középső harmada 1; a záradékvastagsága pedig 1/2 téglavastagsággal bírjon. A boltozatokat a donga 1/3-1/2 magasságáig hátfallal látták el. A 19. század végéig szokásos építőgyakorlat a teljes, vagy csaknem teljes félkörmetszetű dongaboltozat esetében 15 láb - vagyis kb. 4,5 m áthidalt fesztávig 1/2, efeletti fesztáv esetében 1 tégla vastagságú záradékot ajánlott - feltéve, ha a boltozat, saját súlyához képest elenyésző mértékű terhet hordott. Az építőmester - aki általában nem számította ki az általa tervezett-épített boltozat terhelését - statikai érzékét követve választhatott, hogy 10 láb - 3,0 m - feletti fesztáv esetében a boltív vastagításával - ahogyan régen mondták: „öregbítésével" - avagy erősítő hevederek beépítésével merevítse a boltozatát. A 19. század végén eme értékeket - főleg a 15 lábasnál nagyobb fesztávok esetében - már nem tekintették elégségesnek, csak olyankor, ha a boltozat az önsúlyán, a feltöltésen és a reá kerülő padozaton kívül csak jelentéktelen mértékű terhet hordott. Pontosabb megközelítést tettek lehetővé a 19. század második felében elterjedő tapasztalati képletek. Ekkoriban tervezőink, e boltozatok záradékvastagságait (z) a következő képlet szerint méretezték - Dejardin elve szerint -, ha r az ív sugara; félkörív esetén: z= O.lr + 0.3 60°-os központi szögre szerkesztett ívben: z = 0.05r + 0.3 50°-os központi szögre szerkesztett ívben: z = 0.035r + 0.3 40°-os központi szögre szerkesztett ívben: z = 0.02r + 0.3 Az ívköz harmadára lapított szegmensíveknél: z = 0.07r + 0.3 Dejardin számítása a fentebb leírtnál nagyobb méreteket ad; átlagos - lakótéri - terhelést figyelembe véve, a boltozatokat erősen túlméretezi. E táblázatból az is megfigyelhető, hogy minél laposabb az ív, annál kisebb záradékvastagságot tartottak szükségesnek, más szóval a laposabb ív a boltozatban magában kisebb külpontosságot és nagyobb stabilitást eredményezett - természetesen nagyobb oldalnyomással együtt. Ismeretes volt a - reálisabb - Perronet féle számítás is, félköríves dongaboltozatra, ahol a záradékvastagság; z = 0.0347Í/ + 0.32 illetve, kifejezetten faragott kő anyagú boltozatok esetében, 2,25 m-nél kisebb ívközökben, z = 0.035d + 0.32 és 2,5 m-nél nagyobb ívközök esetén Z = 7T7 d 24 ahol d a félkör átmérője, vagyis az ívköz.