Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Kertész Pál: Az athéni Akropolisz védelmének mérnökgeológiai-környezeti elemei

5. Összefoglalás A magyarországi műemlékvédelem már régebben felismerte, hogy a mérnökgeológiai-környezeti elemek esetenként hasznosan járulnak hozzá a feladatok megoldásához. Ebben kiemelkedő szerepe volt e kötet címzettjének Koppány Tibornak. Magyarországon a kőzetek származását kell tisztázni, az eredmények hasznos kiegészítői az építészettörténeti-művészi feldolgozásnak. IRODALOMJEGYZÉK The Acropolis in Athens. Conservation, Restoration and Research 1975-1983. Athens, 1983. Andronopoulos, B. - Koukis, G.: Engineering Geological Problems in the Acropolis of Athens. In: Engineering Geology of Ancient Works. Proceedings. Athens, 1988. 1819-1831. Árpás Endre - Emszt Gyula - Gálos Miklós - Kertész Pál - Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben. Tanulmányok. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1993. 239-257. Korres, M.: The Geological Factor in Ancient Greek Architecture. In: Engineering Geology of ancient Works. Proceedings. Athens, 1988. 1779-1793. Skoulikides, Th.: Suggestions générales pour la protection des monuments anciens et spécialement des monuments de l'Acropole. In: Engineering Geology of ancient Works. Proceedings. Athens, 1988. 1795-1812. Zambas, C.: Principles for the Restoration of the Acropolis Monuments. In: Engineering Geology of ancient Works. Proceedings. Athens, 1988. 1813-1818. Die ingenieurgeologischen, umweltlichen Elemente der Akropolis von Athen Pál Kertész In der Studie wird der geologische Aufbau des Akropolisberges kurz behandelt. Es wird festgestellt, dass die den Berg bildenden Gesteine vom Gesichtspunkt der Fundamentierung aus entsprechende Festigkeit sichern. Die Verstärkung des Berges wurde jedoch durch die Rolle und den Bestand der Hänge von der Ansiedlung der Menschen an beeinflusst. Diese Verstärkung (Befestigung) erhielt besonders in den letzten hundert Jahren eine große Bedeutung und Notwendigkeit. Zur Vorbeugung der Erdbebenschaden waren auch die Strukturenbefestigungen notwendig. Die aufsteigenden Strukturen der Gebäude wurden im allgemeinen aus Pentelikonmarmor errichtet. Die Befestigung dieser Strukturen und der Austausch der Eisenzapfen durch Titanmetall war unerlässlich. Zu den weiteren Aufgaben des Denkmalschutzes gehören die weitere Untersuchung des Marmors, die Analyse der früheren Feuerbrände und die heutige Luftverschmutzung verursachten Schäden sowie die Durcharbeitung der Technik und Technologie des Schutzes.