Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei

Győr városa a győri vár olaszrendszerű megépítésével egy időben „...egészen újjá is született, mert a várfalak iránya, a bástyák és kapuk elhelyezése az utcák vonalát, a házak szélességét és magasságát is befolyásolta. Az új városkép részletes vázlatát a katonai mérnököknek köszönheti a város, mely a tornyos püspöki váron, a gótikus, kéttornyú székesegyházon és a mai megyeház környékén álló Szent István plébániatemplomon kívül semmit sem tudott átmenteni az átalakuló Győr számára a régiből. [...] A katonai mérnökök az új utcák vonalát a várfalakkal párhuzamosan jelölték ki és az eredetileg három várkapura is tekintettel voltak."

25 Borbíró Virgil és Valló György három feltevés közül választotta ki a város derékszögű utcahálózatának legvalószínűbb kialakulását. A régészeti kutatások eredményeinek ismeretében elvetették, hogy a Győr történeti belvárosának alaprajza „római örökség" lenne.

26 Az 1566-os tűzvészről megállapították, hogy „kétségtelenül nagy volt, de nem okozott olyan mértékű pusztítást, amely szükségszerűen teljes alaprajzi újjáépítést váltott volna ki."

27 „Az 1567-es évszámhoz rögzített rendezés [...] nem teljesen új, szabályos, derékszögű úthálózattal rendelkező városalaprajzot teremtett Győrött, hanem a régi alaprajzot szabadította meg az időközben történt beépítésektől, és adta vissza annak eredeti szabályos formáját, amely forma benne élt a XVI. sz.-i városban, és döntő sugalmazást adott a hozzáértő városrendezőknek. [...] Végső eredményben tehát az alaprajznak nem a XVI. sz.-i rendezés adta meg szabályos formáját, hanem a középkorból származik, s mint ilyen, a magyar városépítésnek egy sajátos, egyedi jelensége. [...] Győr alaprajzi fejlődését is csak egyedi jelenségnek láthatjuk."

28 Granasztói György a derékszögű utcaszerkezet kialakulását az összetelepítéssel és a városjog adományozásával hozta összefüggésbe, megjegyezve, hogy több száz ki6. kép. Győr látképe 1566-ban. Joris Hufnagel 1597-ben megjelent rézmetszete Nicolo Aginelli rajzai alapján