Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei
zott technikájú. 17 (3. kép) Az épület sudár udvari oszlopait az 1600-as évek végén köpenyezték körbe vastag téglapillérekkel. Ekkor húztak az épületre egy - majd még később egy második - emeletet. Feltételezésünk szerint utóbbi építkezés ideje egybeesett a karmeliták győri letelepedésével. Elképzelhető tehát, hogy az átalakítást éppen az a Wittwer Márton irányította, aki a karmelita rendház és templom tervezője volt. 18 A boltozatos barokk architektúra hatalmas nyílásait később elfalazták és az épület architektúráját kívül-belül a felismerhetetlenségig leegyszerűsítették. A Sarló köz 15. számú lakóház talán mindmáig az egyetlen olyan köz mellé épült ház, melynek részleges művészettörténeti kutatását sikerült elvégezni. A kutatás eredményei egyértelműen bizonyították számunkra, hogy a szűk győri sikátorok mellett található épületállomány egy része régebbi a széles, egyenes utcákat határoló házakénál. Ez a felismerés ismét a győri belváros szerkezeti kutatásának szükségességére irányította figyelmünket. 1990-1993 között elkészítettük a győri műemléki belváros módosított rendezési tervét. 19 E megbízás keretében szerettük volna a hiányzó településszerkezeti kutatásokat régészek, muzeológusok és művészettörténészek bevonásával elvégezni. Sajnos kiderült, hogy a teljes körű vizsgálódások elvégzésére e tervezési megbízás keretében nem nyílik lehetőség. A munka során mégis kialakult bennünk egy újszerű várostörténeti elképzelés (4. kép), mely nem mindenben egyezett az irodalomban korábban közreadott feltételezésekkel. Röviden ezekről szeretnék beszámolni. Győr esetében a „belváros szabályszerűsége csábít az alaprajzi vizsgálódásra" állapította meg Granasztói Ciyörgy korábban idézett írásában. „Azonban éppen e szabályosság késztet óvatosságra és még nagyobb körültekintésre". Győr város történeti szerkezetének ismert jellegzetessége a „régi vár" 2 " - Káptalandomb - körül elterülő történeti polgárváros - Káptalan-Győr - utcáinak derékszögű, sakktáblaszerű elrendezése és a lakótömbök szabályossága. Ennek kialakulásáról a legkorábbi, 19. században közreadott várostörténeti munkákban is olvashatunk. (5. kép) Ráth Károly 1864-ben közreadott várostörténetében a 16. század elejének városképét írja le. „A város, amely az 1529, 1532 és 1538-ik évben ismételve leégett, ez építkezési jellegét megtartotta a XVI. század egész első felében: a szűk területre zsúfolt lakosság rendetlen és szűk utcákban építi föl sövény- és faházait. [...] Az [...] alakuló belváros utcái és terei szűkek és rendetlenek valának: ennélfogva a kir. biztosok már 1560-ban [...] a piac és utcák tágasbítását, a város tisztántartását szívére kötik az új parancsnoknak. Az új utcák kimérése, a háztelkek rendezése már 1564ben megkezdődött." Ráth szerint ez időben a polgárok még mindig „sövény- és faházakat emeltek.[...] Az 1564-ben kiosztott összes telkek száma: 183, ölszámban kifejezve: 1501 öl." 21 (6. kép) Hasonlóan vélekedett Győr szabályos városszerkezetének kialakulásáról Lovas Elemér 1940-ben közreadott munkájában. „C»yőr belvárosának alakja, illetve utcáinak belső rendjét tűzvészek folyamán tervezték, ezen a téren döntő volt már az 1556. évi tűzvész is, de mostani alakját, - kisebb változásoktői eltekintve, - az 1566. évi tűzvészt követő rendezéskor vette fel. A Káptalandombon történt a legkisebb változás. A falakon belül eső terület katonai védelme, a gyakori tűzvészek és árvizek a középkori, keskeny és girbe-görbe utcák helyett a szélesebb, egyenes és derékszög alatt kereszteződő utcasorokat tettek szükségessé." 22 A házak szerkezetével kapcsolatban ő is feltételezi, hogy „a város házai vesszőből font és agyaggal tapasztott épületek voltak." 23 Szabady Béla 1943-ban a Győri Szemlében foglalkozott Győr középkori fejlődésével. „A 13. század első felében, a tatárjárásig [...] az egykori arrabonai megerősített katonai őrhely a város magva. Ennek két része van: 1. a belső vár (arx), mely inkább csak a püspök toronyvárrá kiépített lakhelyéből áll és közvetlen környékével együtt a püspökség földesúri tulajdona, 2. a külső vár (castrum), mely jórészt
