Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei
Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei WINKLER GÁBOR Győr településtörténetével kapcsolatban az első leírások a 19. században láttak napvilágot. Czech János előbb a „legrégibb idők és a rómaiak" történetét írta meg, majd a város teljes históriáját is közreadta.' Hasonló címmel írt tanulmányt 186364-ben Ráth Károly is. 2 A 19. század második felében jobbára csak a város egy-egy korszakának történetéről olvashatunk dolgozatokat 3 a helytörténeti kutatók több történeti időszakot átfogó elemzésre csupán az 1940-es évek elején vállalkoztak. 4 A második világháború után Csányi Károly Győr városképi és műemléki vizsgálatát is elkészítette, 5 majd a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1953-54ben a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Városépítészeti Tanszékén várostörténeti kutatások indultak: ezek eredményeit 1956-ban Borbíró Virgil és Valló István adta közre Győr városépítéstörténete címmel. 1 ' A kis példányszámú és drága könyv azonban soha nem vált olyan népszerűvé, mint az 1964-ben a Magyar műemlékek sorozatban megjelent Győr című könyv, melyet Jenéi Ferenc és Koppány Tibor írt és ábráit is Koppány Tibor rajzolta. 7 A kiadvány két markáns részre tagolódó első fejezete a város történetét írta le, a rá következő, terjedelmes részben pedig a város műemlékeinek ismertetése kapott helyet. A maga idejében igazi könyvsikernek számított, s bár nagyobb példányszámban jelent meg, hamar elfogyott. 8 Ma örülhetünk, ha egy jobb antikváriumban vagy könyvárverésen egyegy példányához hozzájuthatunk. A kiadvány a máig hiányzó győri topográfiát is sikerrel helyettesítette: hozzá hasonló tartalmú könyv kiadására azóta sem vállalkozott senki. Jenéi Ferenc és Koppány Tibor könyve a helytörténeti kutatás és az építész oktatás máig is egyik legtöbbet használt munkája maradt. A könyv bevezetője a helytörténet és építészettörténet szemszögéből íródott, a településszerkezet fejlődésének bemutatására csak összefoglaló jelleggel vállalkozott. A második rész topográfiai jellegű leírásai között azonban néhány érdekes adattal, elgondolkodtató feltételezéssel is találkozhatunk. Ezek a középkori városszerkezetre vonatkozó utalások jelzik, hogy ez az érdekes kérdés nem kerülte el a könyv szerzőinek figyelmét. 1 ' Hogy a kérdés mégsem került részletesebben kibontásra, annak több oka is volt. Úgy tűnik, hogy a könyv műfaja - magyar műemlékek - nem engedte meg az ilyen jellegű vizsgálódásokat, de gyanítjuk, hogy a Borbíró - Valló féle városépítészeti könyv közreadása óta nem is merült fel olyan újabb, fontos adat, amely indokolta volna az ezzel a kérdéssel való részletesebb foglalkozást. A Győr középkori fejlődésével kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit az 1963-as II. várostörténeti konferencián „A Győr városa a középkorban" címmel Lengyel Alfréd foglalta össze, ugyanitt Jenéi Ferenc „Győr a XVI-XVIII. században" címmel tartott előadást.'" Ezen az tudományos találkozón Granasztói György
