Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Ivicsics Péter: Vas megyei kastélyok sorsa „Borovszky” nyomán

önkormányzati, magánszemély, társaság - és felhasználásuk, vagy várható hasznosításuk is változatos, sorsuk részben megnyugtató, részben bizonytalan. Az általánosságban elmondható jellemzők ellenére, a kisszámú mintából illetve területből természetesen nem lehet az országos helyzetre következtetni. A Vas megyei vizsgálatok befejezése és értékelése is csak a dunántúli régió kastélyainak helyzetéről, állapotáról adhat átfogó képet, mivel az országos állomány jellemzői régiónként feltételezhetően jelentősen eltérőek. 1. Csönge'

0 A fényképen ábrázolt kastély 1878-ban épült eklektikus stílusban a budakeszi Weöres Sándor földbirtokos számára. (1. kép) A földszintes, hosszú homlokzaton kilenc téglány, zsalutáblás ablak látszik, amelyek közül két-két darab a két szélen, közel egy méteres kiugrással kialakított rizaliton helyezkedik el. Ezek könyöklőpárkánnyal, két konzollal alátámasztott szemöldökpárkánnyal és keretezéssel díszítettek. A lábazati sáv és a tárcsákkal díszített főpárkány között tükrös mélyítésű lizénák húzódnak, amelyek felett a főpárkány képszékében konzolok helyezkednek el. A kontyolt tetők szélére fekvő ereszcsatorna, közepére szimmetrikusan egy-egy kémény került. A kastély napjainkra elpusztult. Helye valószínűleg a mai Dózsa György utca középső szakaszának keleti oldalán lehetett a jelenlegi 391-402 hrsz-ú telkek területén, ahol kisebb lakóházak álltak a múlt század közepi kataszteri térkép szerint. A pontos lokalizáláshoz fontos segítséget adhat az - eddig még nem vizsgált -1910 körüli községtérkép. 1. kép. „Csönge, Weöres Sándor urilaka", 1898 (Borovszky nyomán)