Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez
34. 10. jegyzetben i. m. 282. 35. Gál i. m. 36. Gróf Széchenyi István naplói. Közzéteszi Viszota Gyula. 6. Bp., 1939. 360. 37. Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 26. Wien, 1874. 321. „Besonders in Hochbau und in decorativen Gebiete zeigte sich Romanos Starke". 38. Uo. 39. Széchenyi i. m. 374. 40. Uo. 53., 665. 4L Budapest Főváros Levéltára. XV. 302. BMT 1175. (terv és irat), az engedélyezés 1871. szeptember 25-én kelt. - Wagner Géza ügyvéd, volt, többszörös igazgatósági tag, 1910-ben 73 fővárosi ingatlan tulajdonosa, egy időben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat jogásza. Apja, Wagner Dániel, az első magyar gyógyszerészdoktor 1886-ban kapott nemessége nyomán ő is Zólyomi előnévvel szerepel a későbbiekben. 42. Az épület századforduló körüli fényképét, leírását, további történetét ld. Magyarország műe?nléki topográfiája. Főszerk. Dercsényi Dezső. 6. Budapest műemlékei. 2. Szerk. Pogány Frigyes. Irta: Horler Miklós et al. Bp., 1962. 529., 530-531. Horler Miklós források híján (Ürményi egykori angolkertje, Diescher József 187l-es terve akkor még nem volt ismeretes) feltételezi, hogy a Repos-villát Ürményi építtette 1845 körül. - Gál i. m. 532. ezt az időpontot a rendelkezésére álló adatok alapján tűi korainak tartja, és későbbi, de 1853 előtti építést valószínűsít. - Itt jegyzem meg, hogy a kézirat lezárásakor, 1997 októberében, hosszú idő után újra megtekintettem az éppen 125 éves épületet, és siralmas állapotban, toldva-foldva, hulló vakolattal találtam. Vannak tagozatok, melyeknek, ha csekély utolsó vakolatdarabjai lehullanak, a visszaállításhoz már nem lesz miről mintát venni. A domborművű Zólyomi Wagner címer a főhomlokzaton még ép, de az egykori „Repos"-t valamikor felváltó „Pihenő" feliratot hordozó vakolat e hónapban hullott le, pusztult el. 43. 1890 körüli és 1960 körüli fényképét ld. Rados Jenő: Tata. Bp., 1964. 171. 44. Ezek jellegéről ld. Zádor Anna: Az angolkert Magyarországon. Építés- Építészettudomány, 5, 1973, 1-2. 40. Újból megjelent: Zádor Anna: Az építészet és múltja. Válogatott tanulmányok. Bp., 1988. 155.; Komárik Dénes: A korai gótizálás. In: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Bp., 1978. 237-238. 45. Orsi Károly: A csákvári Esterházy-kastély kerttervezésének története. Műemlékvédelem, 33, 1989, 4. 302.; Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély parkja. Művészettörténeti Értesítő, 46, 1997, 3-4. 154. 46. Sisa József: A vépi volt Erdődy-kastély Vas megyében. Műemlékvédelem, 21, 1977, 3. 170-171. Ennek nyomán: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. Bd. 9. Wien, 1988. 231. 47. Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1955-1962-ben. Magyar Műemlékvédelem, 1961-1962. Bp., 1966. 67-87. 48. A szóban forgó tervek rövid felsorolása a leltári számok sorrendjében: ltsz. 6490. konyha a pincében és tartozékai; ltsz. 6491., 6492., 6493. a könyvtár és írószoba; ltsz. 6505. az Olasz-bástya egyik részének felülnézete az egykori hatszögű alaprajzú üvegházzal; ltsz. 6506. kisebb, felülvilágítóval ellátott épületecske metszete (talán az előző lapon szereplő üvegház); ltsz. 6507. kis részletnek terve az üvegházhoz; ltsz. 6509. fűtéssel kapcsolatos részletrajz (talán az üvegházzal kapcsolatos); ltsz. 6510. Orangerie, részletrajz; ltsz. 11698. kis kerti ház, három csúcsíves nyílással; ltsz. 11699. kalorifer szerkezeti rajza; ltsz. 11700. a Bodrog-parti homlokzat; ltsz. 16728., 16729. labdaház. - A tervek részletes leírása, pontosabb meghatározása túlmegy e rövid írás keretein, és - legalább egy részük - feltétlenül illusztrált publikálást kívánna. 49. Például a 6507., 6506. és 6505. ltsz. lapon balra fent Nro 10, 11. és 12. egykorú számozás látható 50. Pester Tageblatt, 1841. 802. 51. Ezek a 85.6.1, ltsz., jóval több egyéb tervet is tartalmazó mappában találhatók. 52. A tervek részletes leírása, az azokon található feliratok, jelzések ismertetése - miként a sárospataki tervek esetében - túlmegy ennek az írásnak a keretein. 53. Komárik Dénes: Eg)' sajátos tendencia a romantika korának építészetében. (Az ún. kubusos stílus kérdése.) In: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria Szerk. Szabójúlia, Széphelyi F. György. Bp., 1981. 24-30. 54. Ezek között, egyebek mellett, Wiesertől, Steindltől, Goldinger Ferenc ácsmestertől, Máltás Húgótól származó tervek voltak.
