Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Sonkoly Károly: Emeletes középkori lakóház Pécs belvárosában. A Király u. 17. műemléki előkutatásának eredményei
16. Sonkoly 1992.; Sonkoly 1997, 226-227. 17. Sonkoly 1988.; Sonkoly 1997, 219. 18. A helyszíni bejárásaink során megfigyelt jelenségek, például az utcai traktus földszinti, középső tengelyében lévő helyiség, az egykori kapualj, jellegzetes, emelt ívű dongaboltozata a ház középkori eredetére mutatnak. 19. Sonkoly Károly: A Pécs, Mária u. 11-13. sz., ún. Majláth-palota rövid épít és története. Műemléki leltár. Kézirat, 1995. OMvH., Bp., Tervtár. 20. Gerevich László: Gótikus házak Budán. Budapest Régiségei, 15. Bp., 1950. 123-220. 21. Dávid Ferenc: Gótikus lakóházak Sopronban. Magyar Műemlékvédelem, 1967-1968. Bp., 1970. 95122.; Sedlmayr János: Soproni lakóházak újabb kutatási és helyreállítási eredményei. Műemlékvédelem, 19, 1975, 1. 31-38. 22. Az alaprajzokon kívül, ezt tanúsítják egy, 1871-74. k., a közeli Nemzeti Casino erkélyéről, hegyesszögben készített fényképen (JPM Helytörténeti Osztály, Fotótár, ff. kisfilmes nega, 425. sz. kocka) jól megfigyelhető törések az utcai homlokzat párkányainál. 23. Például az e 4-13., és az e 13-14. helyiségek válaszfalainak nyugati szakaszán, az utóbbi évtizedekben befalazott ajtókat, amelyeknek formája, elhelyezése hasonlít a Pécs, Jókai tér 11. számú ház északi szárnyának emeletén megtalált, középkori aj tó nyílásokhoz ld. Sonkoly 1994, 124-125., 13. kép). 24. Evlia Cselebi 1985, 227-228. 25. Evlia Cselebi 1985, 228-229., 233.; Németh Béla: A pécsi Dominikánus-ház története. Pécs, 1903. 46., 8.; Szőnyi Ottó: Pécs városa Evlia Cselebi tükrében. Archaeologiai Értesítő, 42, 1928. 241-255. (250.); Gerő Győző: Pécs törökkori emlékei. Pécs, 1962. 24., 39., 40.; Gerő 1980, 41., 67-69., 111., 121.; Madas 1973, 42-43., 45-46.; Madas 1978, passim.; Nagy 1981, 241-242.; Sonkoly 1992, 61. 26. A három, legfontosabb forrás közül a legkorábbi egy Bécsben őrzött, a Püspökvár 1686-os ostromát bemutató, egykorú tollrajz. (Wien, Hofkammerarchiv, Festungen I., Reichsacten, fasc. 138.; Pataki Vidor -Gosztonyi Gyula: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. Sorsunk, 1941, 413-421.; Sonkoly Károly: A magyar vártörténet ciszterci kutatója, Pataki Vidor János (1901-1973). Baranya, 4, 1991, 1-2. 264-266.) Időrendben a következő Joseph de Haüy hadmérnöknek, az ostromot követő hónapokban készített, ma Karlsruhéban őrzött térképe Pécsről (Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII., No. 21. Haüyről és térképéről: Gosztonyi 1944, 37.). Végül a város 1687es, kamarai összeírása: Magyar Országos Levéltár, Bp., U. et C, fasc. 56., No. 4L hozza a legjelentősebb, közvetett bizonyítékot (Petrovich 1969, 208-209.) 27. Móró 1988, passim. Madas 1978. által is említett források, közöttük a különböző korú és funkciójú conscriptiók csoportjában talán a legfontosabb a város 1722-es telekkönyve (Grundbuch... Fünfkirchen, 1722.; BML IV. 1007. a., 2. sz.) Ezeken kívül, a BML anyagában elsősorban a TJKV mutatók és a Móró-cédulák segítségével kutattunk. Itt mondunk köszönetet Móró Mária Anna tudományos kutatónak (Pécs), aki önzetlenül a rendelkezésünkre bocsátotta a pécsi polgárokra vonatkozó, több évtizedes munkája során felgyújtott adatait és a levéltári források olvasatának feloldásával is segítette kutatásainkat. 28. Ld. 70-74. jegyzetet. 29. 1695-ben Pécs katonai parancsnokának rezidenciája a város tulajdonában lévő, emeletes ház (BML IV. 1007. a., Conscriptio 1695., No. 125.). Az 1712-es összeírás idején, a 18. sz. alatt felvett ingatlan gazdája még ugyanaz, de akkor már a város plébániájaként funkcionáló Mindenszentek plébánia parókiája van itt, Madas 1978, 339. 30. A kisméretű, szabálytalan tájolású épületet Haüy 1686-os térképe pontatjanul jelöli. Lokalizálását Madas József végezte el: Madas 1973, 45-46.; Madas 1978, 336-337. Ld még: Petrovich 1969, 208209.; Nagy 1981, 239., 241-242.; Sonkoly 1992, 61.; Sonkoly a 13. és 14. jegyzetben hivatkozott kutatási dokumentációkban. 31. Grundbuch (ld. 27. jegyzet), Tom. IL, pp. 128-129., No. 251. Rockhingerre még: TJKV mutatók, passim.; Móró-cédulák, passim.; Madas 1978, 221., 339.; Mow 1988, 57., 62., 74.; Sonkoly 1994, 128. 32. Például, az e 8. szoba két, utcára néző ablakának esetében nem csak szabálytalan tengelykiosztásuk tanúskodik erről az átépítésről, hanem a XVTII. sz. közepi boltozatban, az utcai fal mögött kialakított, kis boltfiókok is. 33. Hasonló falépcső beépítésének a nyomai kerültek elő a Pécs, Ferences u. 6. számú ház műemléki falkutatása során is, az udvari homlokzaton. Sonkoly 1996, 100. 34. 5. kép: JPM Helytörténeti Osztály, Fotótár, F. 181. sz.; 6. kép: JPM Képzőművészeti Osztály, Majorossy-hagyaték. 35. A két, 18. századi, pécsi építőmester keresztnevét a szakirodalom gyakran összekeveri a Vármegyeháza, ill. a Papnövelde mesterének meghatározása kapcsán. Az általunk ismert források alapján (TJKV mutatók, passim.; Móró-cédulák, passim.; Madas 1978, 81., 659., passim.) úgy ítéljük, hogy a
