Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

14. kép. Egeralja lebontott barokk r. k. templomának rekonstruált alaprajza évi kath. intimátumban olvashatjuk, hogy Adorjánháza és Egeralja helvét vallású lakóinak engedélyezik a nekik odaítélt oratórium restaurálását szilárd anyaggal és nagyobbítását is.

74 Nem egyértelmű a szövegből, hogy az ottani, vagy az itteniről van szó, de nyilván az ottaniról, hiszen az előbb, 1783-1785 között épült. A falu sorsa a vele szinte összeépült Adorjánházához kötődött vallási ügyekben is. 1720-ban odajártak istentiszteletre, akkoriban ott fa oratórium volt, az itteni 1740-ben épült. Kőtemplomuk is előbb volt a szomszédoknak, de a türelmi rendelet után itt is felépült: „1799. szept. 15.-én egerallyai templom fundamentuma letétetett.", írja egy korabeli jegyzőkönyv. 10 öl hosszú, 5 öl és 5 láb széles volt, toronnyal, fazsindelylyel, tizenegy ablakkal, főbejárattal. 180l-re készen állt.

75 Összevetve a térkép méreteivel a hosszméret - toronnyal együtt - és a szélességi méret is kb. l-l m differenciával egyezik. Az ablakok ilyen sokasága csak két sorban volt lehetséges, de a református templomnál megszokott az alsó-felső ablaksor. Kontúrjából következtethető, hog)' egyteres hajója volt, fakarzattal - e nélkül református templom aligha képzelhető el -, valamelyik hosszoldalon középtájt szószék, az említett egy bejárat pedig a toronyaljon át. Bár református templomnál ugyanolyan eséllyel a déli homlokzaton is lehetett. (14. kép) Az 1911. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv igen szűkszavú és sematikus, csak annyit mond, hogy „épületek a templomon kívül jó karban".

76 Gond volt tehát a templommal, oly nagy, hog)' a falu két részre szakadt. Egy részük a régi templom felújítása mellett kardoskodott, mások újat akartak. Végül 1913-ra új helyen, az országút mentén felépült a templom, a régi anyagának felhasználásával. Mérete nagyjából egyezik a régivel. Amabból semmi sem került az újba, legfeljebb edények. Egy 1931. évi kérdőívből tudjuk, hogy az úrasztal, a szószék, a Mózes-szék, a padok 1913-ban készültek.

77 Kisszőlős, r. k. templom Kataszteri térkép: A régi templom a falu szélén kialakult súlypontban állt, majdnem a mostani helyén, északkeleti tájolással.

78 Furcsa kontúrja nem kevés problémát vet fel. Elölálló tornya a nyugati végén épült, láthatjuk a térképen, és olvashatjuk a leírásban. A szentély körüli terjengős beépítés számtalan elrendezési változatot enged - egy közülük a megrajzolt. (15. kép) A szentély két oldalán legkézenfekvőbb sekrestyéket, vag)' egy-egy sekrestyét és kápolnát feltételezni. Kis falusi templom lévén, kizárhatjuk a kereszthajó, szentélytorony stb. lehetőségét. Tágabb értelemben analógiája lehet minden olyan templom, melynek szentélyéhez kétoldalt