Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén
9. kép. Nagygyimót 1873-ban lebontott középkori eredetű r. k. templomának rekonstruált alaprajza leg bejárat lehetett, az előtte álló kereszt is erre utal. 43 Az 1783. évi katonai felmérés mint kath. templomot jelöli. 44 Levéltár és irodalom: Középkori templomáról 1460-tól van adatunk. 45 1618-ban a protestánsok birtokolják és az 1681. évi törvény alapján a folytonosság és békesség okán birtokukban is marad. 46 Az 1698. évi visitatio a Szt. András tiszteletére szentelt templomot romokban találta, falaiból és kőtornyából alig maradt valami, mégis egy kis harang függ benne. Hogy ez esetben kivételesen nem merült feledésbe a névadó szent az annak köszönhető, hogy ünnepét a török idők alatt is ápolta a nép, bár temploma nem volt ekkoriban. 47 Egy 1733. évi iromány szerint az akatolikusok birtokolták. Bőséges méretű, falai öregek, deszkázott, az uraság helyreállíttatta. 48 Csak 1747-ben vette vissza a kegyúr a protestánsoktól, írja az 1779. évi visitatio, mely már a működő templomban járt. 49 Van egy oltára, jó kőlappal, orgona, padok, egy harang. Temetője már kívül került a templom kerítésén. Az 1817. évi visitatio elöljáróban még visszatekint. Megállapítja, hogy alapítója a messze múlt homályába vész, és elbeszéli elvesztésének és visszavételének körülményeit. 5 " Bejárata nyugat felé néz, áradástól, tűzvésztől biztos helyen áll. De a továbbiakban árad a panasz: öreg falai kívül-belül pusztulnak, vastag oszlopokkal kellett alátámasztani, félő, hogy szentélye rövidesen összedől, boltozatait a falak már nem bírták hordani. Gerendás-deszkás födémmel kellett beérni, a tető zsindelyezése tépett, tornya mely a főhomlokzaton állt - sok évvel ezelőtt leomlott, űr tátong a helyén. A két harang kiszorult a szabadba, egyiket még javítani is kellett. Karzata a régi részben áll, ütött-kopott orgonával. De ha régi rész van, új is volt, mégpedig csakis a szentély felőli rész lehetett. A templom bővítéséről azonban sehol nem történt említés, de ha volt, az a visszaszerzés utáni felújításkor lehetett, vagy az új rész újjáépített részként értendő. Egyetlen oltára van kőlappal, pecsétje feltört. Fatabernákulum, benne ereklyetartó és cibórium. Hat db fa gyertyatartó, egy üveges örökmécses, vörös anyagból baldachin a körmenethez. 1825-ből van még egy panaszos levél, a csőti plébánosé, hogy filiájában a torony restaurálásakor adósságba verte magát a pápai uradalomnál. Minket csak azért érdekel, mert bizonyítja, hogy a torony tényleg felépült 1873-ban, úgy ahogy a térképen is látjuk. Azután beteljesedett sorsa: „...igen régi épület lévén, az idők viszontagságai által annyira megrongáltatott, hogy szakértők szerint nemcsak a fölep, de a falak is beomlással fenyegetnek" - írta a plébános püspökének 1873-ban. 51 (9. kép) E régi középkori templom helyén épült fel 1874ben gróf Esterházy Móric hathatós támogatásával' 2 a jelenlegi romantikus templom, immár Szt. Móric tiszteletére. Mérete, hossztengelye azonos a régivel, tájolása éppen fordított. Talán a keresztelőkút fa része, egy 18. század végére datálható moz-
