Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Haris Andrea: Telkek és tulajdonosok. A pápai „Hoszu uttza” krónikája a 17-18. században

tak dél felől a Hosszú utcában és a nyugati oldalon végigsétálva eljutottak a Kristóf utcai - ma Korvin utca - torkolathoz, bementek a Fő térre, átsétáltak a Hosszú utca keleti oldalára és azt a várkastélytól elindulva az Új-kapuig (ma Március 15. tér) járták végig. Az utca végén még kilenc telket vettek fel, de ezeknek az elhelyezkedése csak a további elemzések után lesz azonosítható. A lakók neve mellett csak jogállásukat tűntették fel, miszerint - az összeírás utolsó oldalának adatait idézve - hajdú és katona, nemes, szabados, jobbágy, özvegy és puszta telek. A következő „Anno 1660 die 17. mens, marty Pápán Lakozó nemes és nemtelen rendek" címmel készült, jóval részletesebb, mint az előző, és két példányban is fennmaradt.

7 Van egy magyar nyelvű, inkább piszkozatnak tekinthető példánya és egy latin nyelvű változata. A latin és a magyar nyelvű összeírás között lényegi eltérés nincs. A lejárás iránya a néhány évvel korábbihoz képest megváltozott, a kastélytól indultak az utca keleti oldalán, végigmenve az Új-kapuig ott átsétáltak a mai Közép utcába, majd visszatértek a Hosszú utca nyugati oldalának déli végéhez és azon haladva jutottak el a Kristóf, ma Korvin utcáig. Az összeírás tartalmazza a lakók vallását, pontosabban, csak az a megjelölés szerepel, hogy katolikus. Feltételezhető, hogy ahol ez nem szerepel ott református vallásával kell számolni, mint ahogy egyes esetekben, más adatok alapján, ez bizonyosan tudható. A lista megadja, hogy hány fő lakik a telken, de csak abban az esetben, ha a telek jobbágyi, tehát adóköteles. Leírták még a telek méretét egész, háromnegyed, fél és negyed sessiokra bontva és azt, hogy melyik telken lakik katona vagy hajdú. 1715-ben vették fel az általam használt illetve ismert következő összeírást, „Pápai belső Városbeli házak szokott Arendája, ugy azon házakk in Ao 17-is die 29 July peragait conscriptioja". A cím arra is rávilágít, hogy mennyi ideig tartott egy ilyen összeírás helyszíni lejárása. Ez a lista magyar nyelvű. A lakó nevén túl a telkeket három szempontból minősítették: kúria-e, inscriptiós-e vagy mekkora a sessio mérete. Nem pontosan azonosítható, hogy mit értettek ill. milyen kiváltság rejlett a kúria mögött, de az így jelzett épületek a későbbiekben is inscriptiósak, tehát inkább a telken álló épület milyenségére utalhat. A sessio méretét csak abban az esetben vették fel, ha a telek censuális volt. 1735-ben két nagy könyvet nyitott az Esterházy-uradalom a belső városi telkek nyilvántartására. Az egyikben, melyet korábban, és az igazi ismeretének hiányában, az egyszerűség kedvéért telekkönyvnek neveztem,

8 csak azon házakat írták le, melyek inscriptióval" bírtak. Felvétetett bele az 1735-ös tulajdonos, és belemásolták azt az oklevelet, amelyben a telek a kiváltságot kapta. Tudjuk, hogy akkor az uradalom bekérte a házak lakóitól a inscriptiót adományozó leveleket és ezt, a könyv tanúsága szerint elő- és be is adták.

10 A kiváltságos házakat tartalmazó könyvlatin nyelvű, azonban a bemásolt oklevelek mindig a kiadás nyelvén kerültek be. A másik könyv a tényleges telekkönyv, amely a belváros összes telkét tartalmazza. Feltünteti az 1735. évi tulajdonost, a telek pontos méretét, ennek átszámítását tízláb négyzetbe és az ennek alapján kiszámolható cenzust. Természetesen mindegyik teleknél szerepel, hogy censuális, vagy inscriptionális. A könyvben, egy-két helyen, az 1730-as évek elejéről származó bejegyzés is található, szemben azzal, hogy a könyv elején Esterházy Ferenc aláírása és pecsétje 1735-ből származik. Ehhez a könyvhöz készült a ma hiányzó első lap, Henrik Maynzeck térképe

11 ( 1-2. kép), amelyet - a telekkönyvből ma már pontosan tudhatóan - 1732-ben rajzolt meg. A térképen látható házszámozás alapján vették fel a házakat a fent említett mindkét telekkönyvbe. Feltételezzük, mivel a korábbi összeírásokon és más oklevelekben egyetlen egy szám sem fordul elő a telkek jelölésénél, a városban korábban nem volt a házaknak száma. Ezt a telekkönyvet a benne lévő adatok alapján 1790-es évek végéig használták, akkor minden bizonnyal új telekkönyv és térkép valamint