Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

10. kép. Vácrátót, r. k. templom, főoltár: Avilai Szt. Teréz- és Evangélista Szt. János-szobra kis nyitott száj a kecskeméti Szentháromság-emlék szobrain is részben felfedezhetők. E három szobortól eltér Avilai Szt. Teréz, a főpárkányon álló két lendületes angyal és a két gyertyatartó puttó, amelyeknek gesztusaik hasonlóak, de sokkal lágyabbak, nemcsak drapériakezelésük, hanem egész megjelenésük. A szabályos szép arcok, a távolülő nagy szemek különböznek a másik három szoborétól. Ha az apáca szentet összehasonlítjuk a pálos templom Júdás Tádé-oltárának két női szentjével a fejek megoldásában hasonlóságot fedezhetünk fel. ( 14. kép) A Szt. Mihály-szobor egyik csoportba sem sorolható. A vácrátóti oltár szobrai Conti Lipót Antal műhelyében készülhettek. Az oltárt szerződéssel vállaló asztalos számára ő biztosította a szobrokat, amelyeket valószínűleg nem ő faragott, hanem modelljei után valamelyik szobrászlegény. Conti elsősorban kőfaragó volt, fából készült műveit más kivitelezte, de Vácrátóton 1745-ben ez még nem lehetett Hebenstreit, akivel ekkor már a pálos templomban együtt dolgozott. A vácrátóti mellékoltárok készülésének pontos időpontját nem ismerjük, de tudjuk, hogy 1754-ben már mindegyik a templomban állt.

1

'

8 A templom eredeti ál-