Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

6. kép. Kecskemét, Szentháromság emlék, Immaculata-szobor, 1742 az arányos, egyszerű tabernákulumot. A domináló rózsaszín márványozás feloldása a világoskék és szürkés márványozással, a kevés aranyozott ornamentika mellett a hangsúly az oltárképekre, a vörös-lüszter baldachinra, a szentek vörös-, kék-, zöldes ezüst-lüszter ruháira esik, rendkívül harmonikus, könnyed, festői összhatást hozva létre. A látvány egysége feloldja a számos ügyetlenül megoldott részletet. Az oltár ikonográfiái programja a templom titulusának megfelelően a Szentháromság eszméjét jeleníti meg, hasonlóan a Szentháromság-emlékekhez, ahol az Atya, Fiú, Szentlélek hármasa kiegészül az Immaculata bemutatásával. A szentek ábrázolásánál feltételezhető, hogy a megrendelő Mágócsy János saját családtagjainak védőszentjeit választotta. így került az oltárkép két oldalára Evangélista Szt. János és a Szt. Anna, (az alapítók Mágócsy János és Blaskovich Anna-Mária), az oltár két szélére Avilai Szt. Teréz és Szt. Ágnes (lányaik Teréz és Ágnes), az oromzatra Szt. Mihály (fiúk Mihály).

5

" A retabló típusa, az oszlopok által közrefogott nagyméretű oltárkép, felette volutás oromzat, gyakori megoldás, különböző változatban számos helyen előfordul. A pesti pálos templom mellékoltárai is ebbe a típusba so-