Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

Szt. Ferencével, Szt. Antalé pedig a Júdás Tádé-mellékoltár két apáca szentjének skapulárés ruhájával mutat azonos formai megoldást. A két pálos szent arcának szenvedélyes pátosza Conti szobraitól idegen. Azt hihetnénk, hogy csak a remeték jellemzését szolgálják az erőteljes szemöldök alatt mélyenülő, viszonylag kis szemek, a markáns arcok, a kiugró arccsontok, a teljesen egyenes széles orrnyereg nélküli orr, amely így átmenet nélkül folytatódik a csapott rövid homlokba, valamint a kócos csomókként megfaragott haj, a finom kis száj, de a főoltáron az Atyaistennek, a füstölőt tartó angyaloknak és a már említett Remete Szt. Pál-oltár, és Hebenstreit későbbi, az 1750-1760-as években készült szobrainak arctípusa is hasonló. Az 1756-ban felállított Remete Szt. Pál-mellékoltár" szobrai Hebenstreit önálló művei lehetnek. A szobrász az 1750-es évek második felétől jelenik meg, önálló alkotóként, habár Contival, annak élete végéig számos megrendelést közösen kivitelezett, feltételezhető, hogy közös műhelyt is működtettek. A pálos templom szószéke 1748-ban már készen volt, szobrainak szépségéről és különlegességéről a rendtartomány évkönyvei is megemlékeznek.

54 A szószékkosarat és hangvetőt mozgalmas szobrok sokasága foglalja el, domborművek és rokokó ornamentika borítja, s az egész kompozíciót a Megváltó lendületes, kontraposztos alakja uralja. A derékon átvetett köpeny kemény, méhsejtszerű töredezett felülete, a párhuzamosan lefutó redők vízszintes kemény ráncokkal való átvágása, a felemelt karon az éles párhuzamos gyűrődések, mind olyan formai megoldások, amelyeket a kecskeméti Immaculatán, éppúgy felfedezhetünk, mint a pálos templom Szt. János - Szt. András-oltára Erzsébet szobrán, de a főoltár Mária születése szoborcsoport alakjain és a Remete Szt. Pál-szobron is. (9. kép) A szószék többi szobrának ruházatát is hasonló módon faragták ki. A változatos fej típusok között találunk Hebenstreit stílusára jellemzőt (Okosság), és lágyabb vonásokkal megformált arcokat is. A hangvetőt tartó gyönyörű, lebegő angyalok, a kosár alján csüngő és a hangvetőn harsonát fújó puttók virtuóz megjelenítése hasonló a főoltár volutás, cibóriumos koronázó részének, és a czestochowai kegykép környezetének puttós kompozícióihoz. Conti alkotói jelenlétét a szószéknél nemcsak ezek a részletek bizonyítják, hanem a már említett jellegzetes drapériafaragások és a kosár alján megjelenő puttók, amelyeknek előképei Conti apjának kőszegi stukkóin fedezhetők fel.

55 A rövid idő, alig tíz év alatt elkészült belső díszítés és berendezés, csak jelentős szobrász és fafaragó-műhely működése mellett képzelhető el. Contin és Hebenstreiten kívül 1740-1750 között a kolostorban dolgozott Hyngeller János pálos fafaragó is. Gyéressy Béla szerint a mellékoltároknak, az apáti trónusnak és a szerzetesi stallumoknak a domborművei, kivéve a főoltáron levők Hyngeller alkotásai.

56 A pálos templom oltárainak készítésével egy időben 1745-ben kezdődtek a vácrátóti főoltár munkálatai is. A megrendelő Mágócsy János, nagybátyjától, Pest-PilisSolt vármegye alispánjától, Mágócsy Mihálytól örökölte Rátótot 1742 körül, felesége Blaskovich Annamária, egy Nógrád és Pest megyében birtokos középnemesi családból származott, anyai ágon a Grassalkovich-családdal is rokonságban állt.

57 Grassalkovich Antal több alkalommal is nagyobb összeget adományozott a pálos templom építkezésére, és a főoltár felállítására. A Mágócsyak is nagyvonalú kegyurak voltak, nemcsak saját templomukra költöttek sokat, hanem Mágócsy Mihály 1727-ben oltárt állíttatott a váci ferences templomban, ahová Mágócsy János Szt. Anna-oltárképet csináltatott 1741-ben, Pesten.

58 Mágócsy János a vácrátóti templom mellett a váchartyáni templom helyreállítását is támogatta. A vácrátóti főoltár fa retablója nem tölti ki teljesen a szentély szélességét, egyegy ajtó csatlakozik a magas lábazat két oldalához. Két pár kannelúrázott, kompozit fejezetű oszlop és azokat kísérő, sima lizénák tartják a háromrészes, többszörösen tört párkányt. A retabló középső szintjét teljes magasságban nagyméretű