Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Galavics Géza: A szigetvári Dorffmaister-freskó és a Festetichek

Dorffmaister szigetvári falképe a kupola teljes körét kitölti. Középpontjába az égiek - a Szentháromság, az angyalok kara és Szűz Mária - ábrázolása került, a szé­leken pedig frízszerűen a vár történetének eseményei következnek, a vár elfoglalá­sától a török uralom megjelenítésén át egészen a vár fölszabadításáig. A mennye­zetkép szellemi központja a vár eleste, Zrínyi Miklós halála. A jeleneten a törökök a várkapu felé nyomulnak kétoldahól, s megragadják a várat kivont karddal védel­mező, magyar ruhás Zrínyi Miklóst. Zrínyi mögött még magasba emelkedik a ma­gyar zászló, de a hőst már legyűrték, s ő tekintetével az égiek, a felhőkön lebegő Szűz Mária felé fordul. (2. kép) Ellenfele, Szulejmán szultán, aki a várostrom ide­jén természetes halállal halt meg, a képen a várkaputól jobbra, nyitott sátrában, bí­borszínű halotti ágyán fekszik. A festő fölhasználta a „küzdelem" s a „győzelem" évszázados kompozíciós toposzait: Zrínyi Miklós harcát Herkules és Anteusz jele­neteként festette meg. E jelenet szomszédságába került Szigetvár visszafoglalásá­nak (1688) ábrázolása, amelyen az ostromot vezető Vecchi ezredes egy magyar tiszt társaságában fogadja a törökök meghódolását. (3. kép) A szigetvári plébániatemplom mennyezetképe a törökök feletti triumphus ábrá­zolása. S diadaljelvény maga is: török mecset kupoláját díszíti. Szigetváron, a törö­kök hajdani győzelmének színhelyén ugyanis - ritka kivételként - meghagyták a tö­rökök által épített mecsetet, legyőzésüket ennek boltozatára festették föl. (4. kép) A megoldás egyedül áll a magyarországi barokk kultúra történetében, s a képzőművé­szet reprezentációs lehetőségeinek értő és tudatos alkalmazásáról tanúskodik. Festetich Lajos 1797 márciusában (halála előtt néhány hónappal) vendégül látta Csokonai Vitéz Mihályt, aki Zrínyi emlékek látására jött Szigetvárra. Akkoriban Cso­konai évek óta tervezgette, hogy kiadja s kommentárokkal látja el Zrínyi Miklós Szi­geti veszedelmét. E tervről és szigetvári látogatásáról így írt Kazinczynak 1804-ben: „Zrínyinek nyomtatott Exemplumát még eddig nem keríthettem, és tsak egy hűséges Apographummal élek. Régi tzélom már nékem Ennek kiadása, egyidős az Árpád felől va­ló gondolatommal. Mikor Csurgóról haza utaztam örökös privátusság' votuma alatt, Szi­getvárfelé kerültem, és a ' Nemes lelkű Festetits Lajosnál 2 napot töltöttem, hogy tzélomhoz képest ennek a ' ditsőséges Magyar Epopoeianak Scenáját öszvejárhassam. El is mentem a ' Várhoz, a' tábor' helyéhez, a' Szulimán tábori Rezidentziájához az Uraság' kotsiján, a' ki azt is megígérte, hogy a' Szigeti Parochiale Templomnak (Török Moschée volt) hemis­phaerica Cuppoláján levő pompás festést, melly a' Zriniás foglalatját adja elő, a' könyv eli­be lerajzoltatja, m Csokonai Szigetvárt, mint a magyar történelem dicsőséges eseményének hely­színét járta be, s kalauza a költőtárs, Zrínyi Miklős Szigeti veszedelme volt. A plé­bániatemplom Dorffmaister falképében is a „Zriniás-foglalatját" látta, s ezt terve­zett Zrínyi kötete számára is vonzó illusztrációnak találta. Kívánsága, hog)' ezzel dí­szítse könyvét, Festetich Lajos dicsérete is. S hogy Festetich Lajos támogatása a kó­pia elkészíttetésével nem csupán egy „nemes lelkű" mecénás magányos gesztusa, hanem mögötte a Festetich-család tudatos törekvése áll, arra Csokonai levelének második fele utal. Ebből tudjuk, hogy „Ennél még többet ajánlott Gróf Festetits György O Nga, a' ki a' Hérós Zrininek, 's a' Poéta Zrininek valóságos képeket, melylyek a Csák­tornyai várban in Originali megvannak, számomra megígérte. E szerént, ha az én szándé­kom szerént az említett Efwpoeia [...] az Originális verses Textussal [...] nyomtatódik ki; 5 annál fogva két jó Kötetre terjed: igen szép lesz az l-ő Kötet előtt a' héros Zrínyi-képe, a Szigetvári Templombéli Históriás képpel, a ' 2-ik Kötet előtt pedig a Poéta-héros Zrínyié, a ' Sz. Rónai erdőben lévő és még ma is épen álló keserves monumentummal 's. a ' t. m Csokonai levele nem hagy kétséget afelől, hogy a Festetich-család elkötelezte magát a Zrínyi-hagyomány ápolására. A 18. század végén ők birtokolták a Zrínyi család históriájának mindkét nevezetes helyszínét, Szigetvárt és Csáktornyát. A ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom