Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

tán tufa, habarcsa szürke. A szoba jelenlegi délkeleti sarkától mért 314 cm-nél megtaláltuk a korai épület délkeleti sarkát, illetve az innen keletre eső téglás-kőves falazat elválását. Az elválás helye a lépcsőházban megfogott korai fal folytatásának vonalába esik. A szoba déli falának nyugati végén, a korai falszöveten itt is piszkosfehér meszelésrétegeket figyeltünk meg. Ezek maximum a szoba járószintjétől mért 237 cm magasságig követhetőek. A korai falszakaszban, a helyiség nyugati falától mért 67 cm-re függőleges elválást találtunk, erről kiderült, hogy egy nyíláshoz tartozik, melynek könyöklője 93,5, válla 178,5 cm magasságban húzódik. A kávára a korai meszelésrétegek befordulnak. A nyílás másik felét a jelenlegi ablak kialakításakor elpusztították, így ma már - külső falkutatás nélkül - aligha állapítható meg, hogy ablakról, vagy falifülkéről van-e szó. Az, hogy formája eltér az E. 7. helyiségben feltárt ablaktól, arra utal, hogy talán inkább falifülke, almárium lehetett itt. A déli oldal nyugati, még a korai falszakaszba eső ablakáról már a fülke-, vagy ablakmaradvány feltárásakor kiderült, hogy a falazathoz képest utólagos, hiszen éppen ezzel pusztították el a fülke, vagy ablak keleti felét. Káváinak környéke vegyes, tégla-kő falazatú, akárcsak a szoba nem első periódusú, hanem csak a barokk átépítés alkalmával emelt falai, tehát azokkal egykorú. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy helyén eredetileg állt az első periódusban is - egy a mainál talán keskenyebb - ablak (feltéve, ha az általa elpusztított nyílás nem éppen ablak volt). Tisztáztuk tehát, hogy a korai épület a kastély nyugati szárnyának nyugati kétharmadát foglalja el. Északi szakaszán feltártuk egy ablak maradványait. Nagyon valószínű, hogy ugyanilyen ablak volt a mára már elbontott falszakasz déli felén is. Ebből természetesen semmi sem maradt. Azt is fel kell tételeznünk, hogy az első periódusban az emeletre egy külső lépcső vezetett fel, mely egy, a homlokzat előtt húzódó folyosóra érkezett. Ez a folyosó talán nem csak a főhomlokzat előtt futott végig, hanem befordult a déli és az északi homlokzat elé is (nyugaton a terepviszonyok miatt már nem volt szükség épített folyosóra). Ilyen megoldású külső, sokszor fából készült folyosóval számos 16-17. századi udvarház, kastély és egyes várak lakópalotáinak korabeli leírásánál (inventáriumok) találkozhatunk.

45 Ilyen fafolyosó látható például ma is a felvidéki Betlenfalva [Betlanovce] késő reneszánsz Thurzó - Faigel-kastélyának emeleti homlokzatai előtt

46 de hasonló szerkezet nyomai kerültek elő a közelmúltban a 17. század első felében épült tállyai Rákóczi-ház kutatása során is. Arra, hogy itt, Erdőbényén is számolhatunk ilyen megoldással, egyetlen nyom utalt, melyet a lépcsőforduló nyugati falán találtuk meg. Itt egyetlen 21x21 cm-es, téglával elfalazott, gerendafészekként értelmezhető jelenséget figyeltünk meg. Ez lehet az emeletre vezető egykori falépcső nyoma is, de az sem kizárt, hogy a fafolyosó tartószerkezetének gerendafészkéről van szó. Az is igen valószínű, hogy az emeleti helyiségekbe vezető ajtó a homlokzat tengelyében, a fafolyosóról nyílt. A feltárt ablak alapján - hozzátéve, hogy tagozatos kőfaragványok az épületben másodlagos helyen sem ismeretesek - itt is sima, feketére festett kőkeretű ajtót képzelhetünk el, mely fölött a kronosztichon szövege húzódott (itt ismét utalhatunk a betlenfalvi kastély főhomlokzatára, mint hasonló megoldásra). Szólnunk kell még arról a - sajnos végképp igazolhatatlan, de éppen a már felsorolt, hasonló korú épületeknél tapasztaltakon alapuló - lehetőségről, hogy a kúria főhomlokzatát egykor pártázat koronázta. Ennek sajnos semmiféle maradványa nem ismeretes, de egykori léte nem kizárt. A kúria egykori emeletének keleti homlokzatáról újabb információkat már nem várhattunk, mivel a fal legnagyobb részét a barokk bővítés alkalmával lebontották. Nem bontották le viszont e homlokzat földszinti falait. Ezeken további maradványokat fedezhettünk fel. Az emelettel ellentétben, a földszinten ugyan megvan a korai