Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

na, meg kellett vizsgálnunk, hogy maradtak-e a falon további festésmaradványok? Erre az emeleten a padlásfeljáró előterének és a mellékhelyiségnek a nyugati falán, valamint a lépcsőház nyugati falán nyílt lehetőségünk. Az E. 7. helyiség, a padlásfeljáró előtere. Nyugati falán további részleteket sikerült feltárni a festésmaradványokból. Egy rövid szakaszon a felső fekete sáv itt is előbukkant, alatta megtaláltuk azt a bekarcolt vonalpárt is, amely a felirat helyét volt hivatva előrajzolni, azonban a felirat itt már nem folytatódik. A vízszintes fekete sáv felső széle itt sem maradt fenn, felette vegyes, tégla-kő falazat húzódik. Ennek habarcsa homokos, szürkésbarna. A fekete sáv alatti, első periódusú falfelületet két rétegű, piszkosfehér-sárgásfehér, felületén megcsapkodott meszelésréteg fedi. Ez a réteg tartozik a fekete sávhoz, a felette húzódó vakolás- és meszelésrétegek kivétel nélkül takarják azt, tehát későbbiek. A padlásfeljáró ajtajának kőkeretétől 34 cm-rel északra függőleges elválás mutatkozott a falazatban. Az elválástól jobbra a fekete sáv feletti, téglás-köves felfalazás anyagával és habarcsával megegyező anyagú és habarcsú falazat húzódott. Az elválásról kiderült, hogy az egy, a korai festésnyomokkal egykorú ablak kőkeretének bal oldali szárköve. A szárkő tagozat nélküli kőhasáb. A kőkeretet fekete festés fedi. Külső szélén 3 cm-es fekete sáv fut, majd egy 2 cm széles fehér csík következik. Ettől jobbra, a keret éléig széles fekete sáv látható. A felső, vízszintes fekete sáv aljától mért 60 cm-re megtaláltuk a keret festésének bal felső sarkát, azt a pontot, ahol a festés vízszintes irányba, a szemöldökre fordul. Maga a szemöldökkő hiányzik. Megtaláltuk viszont az ablak könyöklőjének egy csaknem 50 cm hosszú csonkját. A könyöklő síkja a felső, vízszintes fekete sáv aljától mért 170 cm-nél található. A könyöklőkövet - mely ugyancsak tagozat nélküli - ugyanolyan fekete festés fedi, mint a szárkövet. (5. kép) Érdekes, hogy a keretet legalább egyszer átfestették, ekkor azonban már feketére festették a két fekete sáv közötti keskeny, fehér csíkot is. Az előkerült részletek alapján az egykori ablak belmagassága pontosan megállapítható: 90 cm. Az ablak másik szárkövének csak a helyét találtuk meg. Ez már a mellékhelyiségbe esett, ahol az északi faltól mért 96 cm-nél szabálytalan függőleges elválás jelezte a kiemelt kőkeret fészkének jobb oldalát. Az elválástól balra, egészen a meglévő szárkőig követhető az összefüggő, korábban már említett köves-téglás elfalazás. Ez az elfalazás ugyancsak összefügg a felső, vízszintes fekete sáv tetejét elpusztító emeléssel, tehát egykorú vele. Mivel ez a falazat alkotja a kastély barokk főpárkányát, az ablak elfalazásának a 18. század végi barokk bővítés-átépítés alkalmából kellett megtörténnie. Ezt egyébként az ablak helyzete is valószínűvé teszi. Mivel az ablak jobb oldali szárköve hiányzik, az egykori szélességet itt nem lehetett pontosan megállapítani. Erre nézve segítségünkre volt azonban a nyugati külső homlokzat északi ablaka felett található másodlagos helyzetű keretkő. Mivel ennek jelenleg tokhornya néz kifelé, az eredeti külső felület a kő jelenlegi alsó síkján volt kereshető. Ez szerencsére hozzáférhető volt, így megvizsgálhattuk. Korántsem meglepő módon a vizsgált - és szintén mindenféle tagozatot nélkülöző - felületet ugyancsak fekete festés borította, így igazolható volt, hogy a másodlagos helyzetű keretkő ugyancsak az épület első periódusából származik. Mivel a tokhorony nem fut végig a kő teljes hosszán, hanem visszafordul, az is megállapítható volt, hogy a kő eredetileg vízszintes helyzetű elem, tehát szemöldök, vagy könyöklő volt. A kő teljes hossza 132 cm, szélessége 18,5 cm. (Az természetesen nem zárható ki, hogy ez a kő nem ablakból, hanem ajtóból származik, bár ajtószemöldöknek kissé rövidnek tűnik.) Egy ilyen hosszú szemöldök, vagy könyöklő éppen elférne az E. 7. - E. 7/a. helyiségekben feltárt ablak meglévő szárköve és hiányzó szárkövének fészke által meghatározott helyre. A 132 cm-es teljes szemöldökhosszúságból levonva az azt alátámasztó szárkövek szélességét, tehát kétszer 19 cm-t (=38 cm), akkor az ablak belszé-