Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria
tus házakat utcánként felsoroló, 1778-ban készített conscriptio-ban" 1 az Alvég utcában egyetlen kúriát sem említenek. A korabeli jogi gyakorlat szerint nemesi kúriát leányok csak kivételes esetben, leginkább fiág hiányában örökölhettek. Tudjuk azt, hogy a végrendeletben említett három fiú közül Mihály és László leszármazottak nélkül hunyt el. László 1778-ban még élt, így 1778 után a kúriát - de akkor már alighanem csak romjait - István, de inkább már csak az ő gyermeke örökölhette. Istvánnak három gyermekét, Klárát (Végh Istvánnét), Juditot (Fáy Mihálynét) és Gábort (az ő neje Vincze Margit volt) ismerjük. Közülük Gábor 1787-ben 1338 forintért megváltotta testvéreitől a teljes atyai örökséget. 17 A Jósa család Erdőbényén birtokos ágának további sorsáról nincsenek információink, alighanem kihaltak. A kúria minden bizonnyal már 1791-ben a Jósakkal két ágon is atyafiságos viszonyban álló váradi Fekete család birtokában volt. A kúria névadói között másodikként szereplő váradi Fekete család erdőbényei előfordulásáról az első adatunk 1784-ből való. Ekkor, szeptember 6-án váradi Fekete Miklósnak Anna Zsuzsanna nevű leánya született. 1N A család leszármazása váradi Fekete Istvántól követhető nyomon, aki 1618. augusztus 14-én nyer címeres nemeslevelet. 1 '' Fia, László, 1714. január 12-én nyert királyi adománylevelet az Edelény közelében fekvő Hangácsra és Nyomárkára, valamint több más Abaúj és Borsod megyei helységre. László fia Pál 1765. május 25-én Borsod vármegyétől kapott nemesi bizonyítványt. Az ő ágán találjuk a már fentebb említett Miklóst, akinek fiatalabb gyermekei már bizonyosan Erdőbényén születtek. Anna Zsuzsanna után nem egészen két évvel, 1786. május 28-án, Pál születéséről számol be az anyakönyv. 20 Fekete Miklósnak, aki a református egyház főkurátori tiszte mellett 1793ban mint urasági tiszt, fiskális, 21 1805-ben pedig mint Zemplén vármegye táblabírósági ülnöke szerepel, 22 feleségétől, a hatvanhét éves korában, 1819. július 20-án meghalt Engel Zsófiától 23 Erdőbényére történt költözésük előtt még egy fia született, Károly. Fekete Miklós alig több mint egy esztendővel élte túl feleségét, 1820. március 15-én, szélütés következtében meghalt. 21 Fekete Károlynak első feleségétől, Gálos Annától 2 ' három gyermeke született, a korán elhalt váradi Fekete „Fridik Úrfi," 26 a szintén fiatalon elhunyt Amália, valamint a birtokot öröklő Zsuzsanna, akiről a későbbiekben esik majd említés. Az 1867. évi kataszteri felmérés szerint a 632. számú birtokrészlet, mely a 347. számmal jelzett kastélyt is magában foglalta, Farkas Miklós polgár tulajdona. 27 A 602 négyszögöles telken ekkor két lakóház, gazdasági épület, van feltüntetve. Az irattal egyidejűleg készült kataszteri térképen 28 jól megfigyelhető az „L" alaprajzú kúria, az utcafrontig kinyúló másik lakóépület, valamint a gazdasági épület elhelyezkedése. A kastély mögött 1344 négyszögöles, első osztályúnak minősített kert terült el (birtokrészlet száma: 633.). Megjegyzendő, hogy - mind a jegyzőkönyv, mind a térkép tanúsága szerint - fenti ingatlan mellett Farkas Miklós birtokolta a szomszédos, a térképen 348. számmal jelzett lakóházat (birtokrészlet száma: 634.), valamint több közeli földterületet is. 1869 végén az Alvég utca 347. szám alatt jelzett birtok szintén Farkas Miklós nevén szerepel, s az ez év december 31-i állapotot rögzítő népszámlálásból családtagjairól, valamint az itt lakó személyzetről is vannak adataink. 29 E szerint - losonci Farkas Miklóson kívül - felesége, Fekete Zsuzsanna, 10 gyermekeik: Mária, 31 Miklós, 32 Béla, 33 Etelka, 31 az ekkor hat esztendős Károly, valamint egy-egy kocsis, inas, szakácsnő és szolgáló éltek a négy szobából, kamrából és konyhából álló kúriában. A másik, két szobát, két kamrát és konyhát magában foglaló házat zsidó bérlők lakták, valószínűleg suszterműhelyt üzemeltetve abban. A bejelentési ív tanúsága szerint az épületegyütteshez pince, fészer, raktár, három istálló, két akol, valamint csűr és sertéséi is tartozott.
