Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

2. kép. Az 1627 után épült keleti szárny kutatás után az építési szakaszhoz nehezen tudtunk kötni vakolatrétegeket, hiszen a későbbi át­építések és többszöri javítási munkák nyomán úgy belül, mint kívül azokat teljesen eltávolították. Azonban nem kizárt, hogy a déli romantikus építmény mögött átfu­tó két vakolat réteg közül az alsó, a többszöri meszelést hordozó és a főfalak kötő­anyagához összetételében is közel álló lehet a homlokzatokat fedő első vakolat. 17 Amint azt már említettük, ebben az építési szakaszban épült meg a nyugati szárny is, mely tulajdonképpen a gazdasági szárny emeletét jelenti. ls (3. kép) Az egy­osztatú terem udvari- és külső falát hat-hat, befelé enyhén rézselt lőrésszerű ablak tagolta. Az udvari fal északi végében pedig egy keskeny ajtót képeztek ki. Az abla­kok és az ajtó szegmensíves áthidalásait téglából falazták. 19 Az udvarra nyíló ajtó elő­kerülése egyértelműen utalt a terem megközelítésének egyetlen lehetséges változa­tára. A pontos és számunkra meggyőző választ a homlokzat falkutatása és az udvar régészeti feltárása, majd a jelenségek összevetése és értelmezése adta meg. A szárny udvari fala előtt nyitott szelvényekben 2 " egy, a fallal párhuzamosan elhelyezett - köz­vetlenül az egész udvar területére kiterjedő planírozásia fektetett - elszenesedett gerendák maradványait, valamint az ugyanarról a szintről mélyülő és a gerendák vé­geihez igazodó cölöplyukakat tártunk fel. 21 Az udvari homlokzaton - az ajtó küszö­béhez igazodó - gerendafészek-sort bontottunk ki. Ezek után nem volt kétséges, hogy a régészeti jelenségek egy fakonzolos és részben talpgerendákra támasztott, ta­lán fedett fafolyosó egykori meglétére utalnak, melyre a feljárás minden bizonnyal az udvar felől történt. Az emeleti terem kialakításával egy időben a földszint három helyiségének síkmennyezeteit dongaboltozatokkal váltották fel. Az így kialakult zárt udvarba a bejárást a keleti oldalon - a szárnyat és az északi kastélyt összekötő falszakaszban - kiképzett kapunyílás biztosította, míg a déli, il­letve a keleti szárny lakószintjeinek megközelítése a déli oldal felől történt. A déli szárny középső termének dél felé való egykori nyitottsága is ezt a feltevésünket

Next

/
Oldalképek
Tartalom