Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Gergelyffy András: Műemlékek az egykori bakonyi erdőispánság területén. Tés, r. k. templom

oldal karzatablaka és két hosszházablaka, valamint a leckeoldal szentélyablaka szegmenszáródású, míg a kápolna és a sekrestye ablak- és ajtónyílásai, valamint a karzatalj evangélium oldali ablaka egyenes záródású(ak). A sekrestyének a homlokoldalon kőkeretes bejárata, az evangélium oldalon kovácsoltvas rácsos ablaka, a kápolnának a homlokoldalon bejárata, az emeleten oratóriumablaka, az ezzel ellentétes oldalon kovácsoltvas rácsos ablaka, az emeleten oratóriumablaka nyílik. A főbejárati homlokzat egyedülálló lizénái az evangélium oldalon kettőződnek, a második és harmadik tengely között megháromszorozódnak. Itt volt ugyanis az eredeti (kisebb) templom diadalíve, s ott, ahol a tükrös-lizénás tagolás megszűnik, a szentélyzáródás. A karzatalj ablaka a karzatablakhoz viszonyítva a templombejárat irányában eltolt helyzetű. Belső: A toronyaljon keresztül először a csehboltozatos karzatalj két pillér által tartott háromszakaszos harántterébe lépünk, majd hasasodó középtengelyén át kilépünk a templom ugyancsak csehboltozatos, három pillérpár és négy sarokpillérpár által hordozott négyszakaszos hosszterébe. A talapzatra állított kettőzött testű karzatpillérpár fejezet és hevederek közvetítésével lizénás-tükrös homlokzatarchitektúrával kialakított orgonakarzatot hordoz, melynek a karzat járószintjén végighúzódó főpárkányán tükrös-lizénás-könyöklőpárkányos attikamellvéd ül. A negyedköríves alaprajzú karzatlépcső a karzatalj leckeoldali szakaszán, a templom sarkában helyezkedik el. A háromrészes párkány profilját követő fejezetet viselő fal- és sarokpillérek olyan nyolcszögű pillérek alapformáját követik, melyek a négy főirányban egy-egy lizénával testesednek, mely lizénák a hiányzó főpárkányt szakaszosan helyettesítő pillérfejezeteket golyvázódásra bírják. A három falpillérpár közül a bejárattól számított első szó szerint az itt leírt formát követi, míg a második és a harmadik egy tagozattal gazdagabb. A harmadik ma tölti be a diadalív szerepét, a második a bővítést megelőzően töltötte be azt. A kápolnába törtszemöldökű kőkeretes ajtó, az oratóriumba félkörablak nyílik. A szentély és a sekrestye közös falát az ajtón kívül ugyancsak áttöri egy félkörzáródású ablaknyílás. A kápolnát kétszakaszos haránt irányú fiókos dongaboltozat fedi. A donga és a fiókok metszésvonalát szalagtag hangsúlyozza ki. A szalagtagok a donga záróvonalában keresztezik egymást. A nyílások a templom falától távolabb eső fiókok tengelyében helyezkednek el, a hajóból nyíló bejárat a donga homlokíve alatt töri át a falat, míg a hajóból belépőnek jobbja felől indul az oratóriumba vezető negyedfordulatos falépcső, melynek nyílását az emeleti járószinten famellvéd veszi körül. Berendezés: Főoltár: Eklektikus, retablója nincs. Falra erősített, félkörös záródású nagy oltárkép: Szt. István király felajánlja a szent koronát a Nagyboldogasszonynak. (3. kép) Támlás ülőpad: A szentély leckeoldalán kétüléses, neobarokk. Húsvéti gyertyatartó: réz, a diadalív előtt az evangélium oldalon. Keresztelőkút: kő, fedele bádog. Alaprajza nyolcszög, a fedélé tizenháromszög. A kőlábon kétszer vájatok profilú kőmedence, a bádogfedélen bádogkereszt gombbal. A diadalív előtt az evangélium oldal. Szószék hangvetővel: Empire. A hangvetőn angyal a két mózesi kőtáblával. A diadalív előtt az evangélium oldalon. Padok: Barokk. Két, egyenként tizenegy padból álló padsor a templomhajóban. Feszület-kép: Barokk, olaj, nagyméretű. Orgonaszekrény: Empire. Ottengelyes, hét-hat-hét-hat-hét homlokzati síppal. A tengelyeket elválasztó pilaszterek hordozzák a kétrészes főpárkányt, melyen a pilaszterek golyvázódást váltanak ki. A négy középső pilaszter egyrészes párkánnyal zárt Isten-szemes timpanont is hordoz. A timpanontól jobbra és balra a főpárkányon egy-egy vázadísz áll.