Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Gergelyffy András: Műemlékek az egykori bakonyi erdőispánság területén. Tés, r. k. templom

f 1. kép. A templom homlokzata katolikusok nagyon megfogyatkoztak. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747-ben végzett vizitációja szerint az ősi templomot a katolikusok és az evangélikusok közösen használták, és az Szt. Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve. Harangláb állt mellette, rajta egy harang függött (Veszprém. Püspöki Levéltár, A. 8/6. p. 300.). Az 1750-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve már Boldogságos Szűz egyházaként említi (uo. p. 602.). Az evangélikusokat a század közepén Nesselrode prépost igyekezett eltávolítani a templomból. Péhm József adatai szerint a tési templomot 1751-ben Padányi Bíró Márton foglalta vissza a protestánsoktól. A Helytartótanács azonban jóváhagyta a templom kettős használatát (uo. Prot. Eppale A. 39., B/7. p. 288. és Acta relig. Fasc. 3. no. 24/1.). A kettős használat még 1778-ban is érvényben volt (uo. Acta relig. Fasc. 3. no. 34/2.). 1775-től már csak katolikusok használták, ebben az évben szerveztek mellé önálló plébániát. 1777-ben kegyuraságát az újonnan szervezett székesfehérvári püspökség vette át. Az 1779-es püspöki vizitáció mint gr. Nesselrode Ferenc fehérvári prépost által építtetett, Szt. István magyar király tiszteletére szentelt templomot említi sekrestyével, kórussal, keresztelőkúttal, három oltárral, szószékkel és tornyában két haranggal (uo. A. 8/12. p. 75-78.). Az 1817-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint is Nesselrode prépost építtette a fallal övezett templomot, három oltára közül Szt. István királyé volt a főoltár, a két mellékoltár pedig a Szent Kereszt és Nepomuki Szt. János tiszteletére volt szentelve (uo. Acta et fragm. Vis. Fasc. 19. no. 11.). „A katolikus lakosság úgy gyarapodott, hogy az 1725-ben épült templom szűknek bizonyult, meg kellett nagyobbítani. Horváth János székesfehérvári püspök - mint kegyúr - 1834-ben elkezdette az építést. De a következő évben bekö-