Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk

György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pámer Nóra. Bp., 1994. 169-196. 22. Egyetlen vörösmárvány oszlop töredéke: Lővei i. m. 14. Régi múzeumi anyag (Szekér György szíves közlése), datálása kérdéses. 23. A Perényi-címeres lunetta Nagydobosról került a nyírbátori Bárthori István Múzeumba. Balogh Jolán a faragványt - spekulative - Nagyszőllősről származtatta (Matthias Coruinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. i. m. 579-580. Nr. 651.); a nagydobosi kastély ugyanis 1808-ban épült, a kő ottani utolsó helye másodlagos kellett legyen. - vö. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 12. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. Szerk. Entz Géza. 2. köt. Bp., 1987. 88. A lunetta eredeti származási helye teljesen bizonytalan. 24. Váradi kőtöredékek. Építészeti faragványok, szobortöredékek, síremlékek az egykori Biharvármegyei Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Kerny Terézia. Bp., 1989. 100-102., 135-138. 25. Lővei i. m. 3-5. 26. Szőnyi i. m. 762-764. sz.; Pannónia regia, i. m. 371-372. kat. sz. VII-55. 27. Balogh Jolán: Az esztergomi Bakőcz kápolna. Bp., 1955. 40., 41. 28. Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp., 1966. 293-294., XVIII. t.; Balogh 1966, i. m. 1.: 119-121., 131., 2. köt. 147-155. kép; Feuerné Tóth Rózsa: A budai királyi palota 1476-1500 között épült reneszánsz homlokzatai. Ars Hungarica, 14, 1986, 1. 24-26. 29. Éber László: A váczi székesegyház szentélykorlátja. In: Magyarország műemlékei. 3. Bp., 1913. 181-184. Ld. még a 31. és a 33. jegyzetet is! 30. Balogh 1985, i. m. 132-135., 139-145.; Horler Miklós: A buda-nyéki királyi villa épületei. Ars Hungarica, 14, 1986, 1. 55-60.; Farbahy Péter: A budai középkori királyi palota díszudvara. Ars Hungarica 16, 1988, 2. 150-153.; Farbaky, Péter: Der Königspalast von Buda im Zeitalter der Renaissance. In: Budapest im Mittelalter. Katalog/Braunschweigisches Landesmuseum. Hrsg. von Gerd Biegel. Braunschweig, 1991. 261-263. 31. Koppány 1994, i. m. 179. 32. Magyarország régészeli topográfiája. Szerk. Gerevich László. 9. Pest megye régészeti topográfiája. 2. A szobi és a váci járás. Szerk. Torma István. Bp., 1993. 299-300., 60. t.; Tettamanti Sarolta: A váci vár. In: Váci könyvek, 7. Vác, 1994. 110., 33. t.; Bertalan Vilmosné: Majolikaművészet Mátyás király udvarában. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp., 1994. 378. 33. Mikó Árpád: Dolium. A váci kora reneszánsz balusztrád datálása egy Mátyás-embléma alapján. Művészettörténeti Értesítő, 41, 1992, 1-4. 62-66. 34. Mikó Árpád: Ippolito d'Esté esztergomi érseki udvara és a reneszánsz kőfaragás Magyarországon. Ars Hungarica 16, 1988, 2. 133-142.; Végh András: Balusztrád-elemek a budai várpalotában. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp., 1994. 343., valamint 344-345., 357. kat. sz. VII-14-16., VII-27-28. 35. Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. 1. Kolozsvár, 1943, 86., 105., 176., 211., 270.; Gerevich, László: Johannes Fiorentinus und die Pannonische Renaissance. Acta Históriáé Artium, 6, 1959, 3-4. 309-338.; Horler Miklós: Ioannes Fiorentinus Forgách-síremléke. Építés- Építészettudomány, 15, 1983, 1-4. 237-246, 248, 254.; Váradi kőtöredékek, i. m. 265-267.; Lővei, Pál - Varga, Lívia: Funerary Art in Medieval Hungary. Acta Históriáé Artium, 35, 1990-1992, 3-4. 144-148. 36. Horvát, AnÖela: IzmeÖu gotike i baroka. Zagreb, 1975. 44-45.; Mikó Árpád: Jagello-kori reneszánsz sírköveinkről. Ars Hungarica 14, 1986, 1. 100-101.; Vukicevic-Samarzija, Diana: Likovna kultúra visoke renesanse za vrijeme Klovicevica boravka u Ugarsko-Hrvatskom Kraljestvu. RADOVI IPU 12-13, 1988-1989. 210.; Mikó Árpád: All'antica művek és alkotóik Budán és Zágrábban Mátyás király és a Jagellók idején (1480-1541) In: Hrvatska/MaÖarska. Stoljetne knjizevne i likovno-umjetnicke veze. Horvátország/Magyarország. Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Ured./Szerk. Damjanov, Jadranka. Zagreb, 1995. 318-319., 47. kép 37. Détshy 1964, i. m. 6. és 12. Nr. 23.; Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei, i. m. 329. 38. Détshy 1964, i. m. 6.; Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei, i. m. 273., 329.; valamint: ZlinszkySternegg Mária: Renaissance Inlay in Old Hungary. Bp., 1966. 31. 39. Horvát, AnÖela i. m. 4L, 24. kép 40. Ritoókné Szalay Agnes: Bakócz Bálint titeli és budai prépost síremléke a Nemzeti Múzeumban. Művészettörténeti Értesítő, 43, 1994, 3-4. 231-233.; Pannónia regia, i. m. 353-354. kat. sz. VII-25. 41. A két töredék - amelynek megismerhetéséért Takács Imrének tartozom köszönettel - a gyulafehérvári székesegyház kőtárában van. Említi: Lővei - Varga i. m. 166. 151. jegyzet. Sajnos - egyelőre az elhunyt püspök személye nem volt azonosítható. A köriratból mindössze az „in vigília" szó olvasható, a tabula ansata feliratából pedig - bár betűcsonkok kivehetők - gyakorlatilag semmi. Az