Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Istvánfy Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása

döntöttünk. A falkorona annyira lepusztult volt, hogy egy vasbetonkoszorút új falazatok között, mintegy rejtve alakíthattunk ki. A hevederes csehsüveg- és kolostorboltozatok ismert geometriájának megfelelően elkészítettem a szükséges zsaluzószerkezetek és állványok terveit, s a csehsüveg boltozat szabad falazásához szükséges eszköz valamint a boltozósorok tégláról-téglára mutatkozó rajzait. Gondot a tetőszerkezet és a tetőforma jelentett. Régi amatőr fényképek alapján az eredeti formát kívántam visszaállítani. A nyeregtető gerincén egy szokatlan felépítményféle látszott a fekete-fehér képeken, amelyek fazsindely fedésű tetőt ábrázoltak. A tető egyébként a megszokott 45°-os lejtést mutatta. Az egyik képen, mintegy 2,5 méterenként lejtő irányű elszíneződés látszott a tetőfelületen, s ebből az elszíneződés helyén rejtőző szarufákat lehetett sejteni. De a szokásos és hagyományos szarufa kiosztásnak a 2,5 m túl nagy. Arra gondoltam, hogy az eredeti héjazat nád lehetett, s mint ez a népi építészetben gyakori, a hozzátartozó tetőszerkezet ollólábszelemenes volt. Ilyen tetőnél ugyanis a taréjszelement a lábak keresztvéges lapolású összefogásánál keletkező villába ültették. Nádfedésnél a szelemenre még szarufák kerülnek, majd lécezés stb. Valószínű, hogy egy valamikori héjazatcsere során a nyilván romlott szarufáktól megszabadultak, s a viszonylag sűrűn, kb. 2,5 méterenként álló ollólábakra - egyszerűsített és takarékos megoldásként - léceztek, s így tették, tehették fel az igen könnyű zsindelyfedést. Ekkor viszont az említett villák a taréjszelemennel a tetősíkon túlnyúltak, s külön fedésükről kellett gondoskodni. Vagyis az a bizonyos gerinc kényszerűségből fedett szerkezet volt. A helyreállítást nehéz, hódfarkú cserépfedéssel terveztük, így ez az elképzelt szerkezet szóba sem jöhetett. Állószékes tetőt terveztem, de a szarufákat a mondottak szerint ollós véggel és ráültetett taréjszelemennel szereltettük. így a forma megőrizte a háború előtt megszokott jellegét. A fából készült huszártorony a nyugati téglaoromzathoz csatlakozott. Erről több fénykép is volt, s fotogram9. kép. A templom és a remeteház metszete, tervezett állapot