Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Balassa László: Koppány Tibor és Veszprém megye

Az eltelt negyven esztendő igazolta Koppány Tibor megállapításait a műemlékvédelem elveit, gyakorlatát illetően egyaránt. A sümegi vár tetemes fenntartási költséget igényelt, fenntartása sok tanulsággal szolgált és sokszoros - nem pénzbeli - hasznot hozott: azóta generációk nőttek fel, akiknek a sümegi vár - akárcsak egy iskolai kirándulás kapcsán is - a VAR, a történelem, a múlt fogalmát, eszméjét adta. S ez sokat ér, többet, mint most, amikor a vár egyre inkább „valódi" idegenforgalmi attrakcióvá válik, kereteként egy történelmi show-business-nek. Bár lehet, hogy ez most szükségszerű, ez tartja életben a „holt" műemléket, s a műemlékvédelem feladata ma az, hogy helyesnek bizonyult alapelveit a megváltozott körülmények között is érvényesítse. Nem ennek a köszöntésnek szánt írásnak a célja Koppány Tibor valamennyi, akárcsak Veszprém - Balaton környéki műemlékhelyreállításának repertóriumát összeállítani. Csupán kiragadott példák 40 év munkájának érzékeltetésére: Sümeg, a püspöki „kastély" homlokzati helyreállítása, (1959-1960). Az épület akkori használata, a korlátozott pénzügyi és kiviteli lehetőségek miatt valóban csak elemi homlokzattatarozásra volt lehetőség. Ennek ellenére a korlátozott falkutatás és szakirodalmi adatgyűjtés kijelölte az utat az építés történe ti kutatás számára. Csesznek várának legszükségesebb megerősítési és állagvédelmi munkái, valamint kutatásihelyreállítási programja látványos eredményeket hozott, de a mai napig sem fejeződött be: bizonyíték a reális felhasználási program nélkül megkezdett, anyagiak miatt meg-megszakadó munkának. (Félő , hogy a most mutatkozó, vállalkozói alapú helyreállítás sem oldja meg a várrom hosszú távú fennmaradását.) A veszprémi Szt. György-kápolna helyreállítása, konzerválása - az Erdei Ferenc által tervezett és a mai napig vitatott védő épület alatt - úgy, ahogy az ásató régész H. Gyürky Katalin akkor megírta: „... mintegy 7 m átmérőjű területen keresztmetszetben megkaptuk a veszprémi vár település és építéstörténetét a bronzkortól kezdve a barokk korszakáig."

5 nagyon sokak számára élménnyé téve a korok egymásra rétegződését. A rotunda semleges kő felülete, az oktogon karakteres felépítmény-maradványai a jól értelmezhető késő román kori és késő gótikus részletekkel, valamint az „újként" ható reneszánsz faragványok a tájékozatlanok számára is érzékelhetővé teszik a rom időbeliségét. (Megjegyzendő , hogy itt is közel 40 év telt el a helyreállítás óta és hatalmas tömeg taposta-simogatta a köveket. Ideje lenne a rom megújításának, s a védő épület újragondolásának.) A balatonfüred-papsokai (vagy siskei) templomrom, ahol a római épületmaradványokra a 12. században román stílusú, egyhajós templomot építettek, majd a 14-15. században gótikus elemekkel építették tovább. A török után még használták, e század elejére felismerhetetlenné romosodon. Valter Ilona kutatása és Koppány Tibor tervezése alapján a kiváló tájképi adottságú templomot 1963-1966 között konzerválták. A szerény, de míves kiegészítések újból értelmezhetővé tették a romot, mely Füred régi részének meghatározó eleme lehetne. Sajnos, az igényes műemléki beavatkozást nem követte a tágabb környezet rendezése, sőt körülötte a temető is egyre pusztul. A helyreállított műemlékek, konzervált romok sokasága őrzi Koppány Tibor kezenyomát. Igazi életműve azonban a publikációiban, topográfiai munkásságában kialakult építéstörténeti metodika, s maga a felhalmozott kutatási anyag. Tervezései hitele érdekében kezdettől alapos szakirodalmi és - egyre inkább önálló levéltári - adattári gyűjtést folytatott. A sümegi vár helyreállítása óta publikációiban is nyomon követhető, hogy a helyszíneken, ásatás, falkutatás közben, de akár előzetes felmérés során miként értelmezi az írott építéstörténeti adatokat. Hogyan válik számára egy feltáruló elfalazás, falszövetváltás időhatározóvá, hogy állnak össze a források értelmezésével építéstörténetté az épület látszólag logikátlan változásai, rendszertelenségei. Látható, mint állítja rendszerbe a hasonló típu-