Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Marosi Ernő: Pentimenti. Korrekciók a 14-14. századi művészet képén
művészetről nehezen. A 14. század második fele városfejlődésének (gyakran a mezővárosok jelentőségnövekedésének is) meglehetősen biztos szimptómái az urbanizáció igényszintjének megfelelő építkezések, s a nürnbergi kapcsolatokkal rendelkező polgárságnak a városi életben megszerzett vezető szerepével meglehetősen összhangban állnak a művészettörténetben is túlnyomóan feltételezett frankes svábföldi, bajorországi összeköttetések. Különös módon azonban a magyar művészettörténetírás ezekkel a városi jelenségekkel kevésbé mint az udvar hátországával, inkább mint az udvari művészeti jelenségek hatásának befogadóival számol. Ez a centralizált összkép igaz lehet ugyan - elsősorban mint a városok alulfejlettségének, csekély teljesítőképességének következménye -, oka azonban mindenekelőtt az emlékanyag hiányaiban rejlik. A városi és az udvari művészet közötti kapcsolatokra vonatkozó következtetések legfontosabb kiindulópontjai egyidejű, azonos forrásokra visszavezethető stílusjelenségek lehetnek. Ezek közé tartozik, s a Nagy Lajos-kori udvari szobrászatban feltételezhető, bécsi eredetű új stílussal egyidejű jelenség a pozsonyi dóm északi hosszház-kapuzata, amelyről Juraj Záry meggyőző elemzéssel bizonyította, hogy gyökerei a bécsi Minoritenkirche portálszobrászatára illetve a sankt floriani Szent Flórián-szoborra nyúlnak vissza. 42 A magyar irodalomban mindeddig reflektálatlanul visszhangzó frankföldi stílusszármaztatás korrekciójának eredménye tehát ugyanannak a mintaképnek kimutatása Pozsonyban, amelynek érvényesülését az udvari szobrászat stílusváltásánál, a század hetedik évtizedében feltételeztük. Egyetlen, korábban már kifejezett, ugyanilyen irányba mutató feltevés 43 jelezheti, hogy ezzel a stílussal az udvar környezetében is számolhatunk: véleményünk szerint a két, 14. századi pannonhalmi apáti síremlék közül Sigfride az újabban Pozsonnyal kapcsolatban is említett stílussal hozható kapcsolatba, Czudar Lászlóé modernebb s beilleszkedik a székesfehérvári síremléktöredékek s más vörösmárvány művek által is képviselt stílusba. 44 A Sigfrid-siremlék stílusa képviselné tehát ugyanannak a műhelynek a korábbi korszakát? Mindenesetre a váltás igen rövid időn belül, László apát hét hivatali éve alatt következett be, 45 s egyedül a vörösmárvány-anyag utal közelebbi műhelyközösségre, központi, esetleg az udvar számára is dolgozó műhelyre. Pozsonyban a ferencesek Szent János-kápolnájának töredékes nyugati kapuzata árulja el, hogy a bécsi Minoritenkirche kapuzatainak mintaképe a városban tartósabb volt, s abban a korban is érvényesült, amelyben az ottani építkezéseken a 14. század legvégének bécsi stílusa, Michael Chnab műhelyének kőre uralkodott. Ugyanehhez a problémakörhöz tartozik a kassai Szent Erzsébet-templom stiláris kapcsolatainak megítélése is. Az építéstörténet belső periodizációja és a stiláris előfeltételek illetve mintaképek között összhangot keresve, valamikor viszonylag működőképes, a kassai műhely belső viszonyaira és követőire nézve is érvényesnek látszó (egyszerre periodizációs és stílustörténeti jellegű) szkéma kidolgozása tűnt helyesnek. 40 Ennek lényege: a dél-német Parler-építészetben gyökerező terv (s ugyanilyen svábföldi, frank mintaképeket követő épületszobrászat - prágai hatások - a bécsi építőpáholy meghatározó szerepe a boltozás szakaszában. Ez a periodizációs elképzelés lényegében egyrészt még azon a Gerevich László által Buda Zsigmondkori építkezésein kidolgozott stílustörténeti kronológián alapult, amely szerint Magyarország a 14. század kilencvenes éveitől kezdve a prágai dómépítő-páholy első kisugárzásainak célpontja volt, másrészt a bécsi Stefansturm hagyományos kronológiáján, amelynek alapja Meister Wenczla totális kudarca és a torony-kezdemény lebontásáról szóló történet elfogadása volt. Ennek a helyi krónikás hagyománynak a legendák sorába utalásával (ami mind a szobrászat történetében, mind az építészettörténetben Bécs 1400 előtti központ-szerepének alapja 47 ) megváltoztak az elő-
