Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

Myskovszky Viktor: Okolicsna, zárdatemplom, hosszmetszet és műrészletek. 1876. OMvH Tervtár ltsz. 6184. dúcainak megszerzése 1873-ban. A levéltár, rajz- és fényképtár fejlesztése mellett megkezdték a bizottság könyvtárának létrehozását is, amely 1876 végére már közel ötszáz kötetre növekedett. A műemlékek lajstromozása, a műemlékállomány alapos megismerése, az addig ismeretlen értékek feltárása és egy országos műemlékjegyzék elkészítése tehát a gyors és határozott kezdeti intézkedések ellenére csak lassan haladt előre, és a továbbiakban sem gyorsult fel lényegesen. Az ideiglenes bizottság másik fontos feladata a műemlék konzerválására és helyreállítására irányuló munkálatok kezdeményezése, irányítása és ellenőrzése volt. A bizottság megalakulása előtt a műemlékhelyreállítások legtöbbször az egyházak, a kegyurak, magánosok kezdeményezéséből, esetleg a helyi törvényhatóságok támogatásával készültek, minden szakszerű ellenőrzés nélkül. A mérnök egylet 1870. évi memoranduma is megállapítja, hogy mióta a Central-Commission tói való „ezen - talán egyetlen esetben -jótékony függés megszűnt, azóta emlékeinket mindenki tetszése szerint bonthatja, nincs azokra semmi felügyelet, azóta hibás irányú restauratiók által már is számos, többé sóhajévá nem tehető vétkeket követtek el legbecsesebb műemlékeinken." A bizottságnak közvetlen hatósági jogköre nem lévén, a műemlékhelyreállításokat főleg a közpénzekből végeztetett és a bizottság építészei által tervezett helyreállításokon keresztül tudta befolyásolni. A bizottság saját költségvetésében helyreállítási munkákra olyan kevés összeg volt, hogy abból folyamatosan csak a visegrádi vár munkáit tudta finanszírozni (1871-1881), ezen kívül csak kisebb támogatást folyósítani a lébényi és a harinai templom munkáira, valamint jelentéktelen alkalmi segélyeket nyújtani. A nagy, országos jelentőségű helyreállítások részben más tárca keretéből készültek, mint Vajdahunyad, amelyet 1868-tól 1880-ig a Pénzügyminisztérium végeztetett, részben a katolikus vallásalapból, a törvényhatóságok vagy kegyurak támogatásaiból. Ennek is tudhaté) Könyöki József: Muraszombat, vár, műrészletek. 1884. OMvH Tervtár ltsz. 6068.