Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)
dus Candid Lajos (1831-1883) miniszteri tanácsos lakásán összeült „A műemlékek ideiglenes országos felügyelősége bizottmánya" címen Hegedűs, Henszlmann, Pulszky, Römer, Schulek és Szalay az „Első ülés"-re. Az ülés jegyzőkönyve 30 azzal kezdődik, hogy „Hegedűs Candid előadja a közte és Henszlmann közt történt megállapodásokat", amiből az is kitűnik, hogy már ezt megelőzően Henszlmannt választották ki a bizottmány szakmai irányítójaként, és vele konzultálva készítették elő a miniszteri intézkedést az ideiglenes bizottmány létrehozására. Az 1872. február 8-i „Első ülés" azonnal az érdemi feladatok megtárgyalásával kezdődött, mint a műemlékek lajstromozásának megszervezése, a bizottmány költségvetésének elkészítése, az ülések kéthavonkénti rendszeresítése, conservatorok vagy levelezők kinevezése, végül a Central-Commission magyar vonatkozású publikációinak Henszlmann által már összeírt jegyzéke alapján az összes illusztrációk fadúcainak megszerzése a bizottmány leendő gyűjteménye megalapozására. A bizottság végleges elnevezését és feladatait Pauler Tivadar 1872. április 4-én Szalay Ágostonhoz intézett kinevező levele tartalmazza, melynek eredeti példánya sajnos elveszett, de az Archaeologiai Értesítőben szerencsére közreadták. 31 Ebben a létrehozott intézményt „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága" néven említi, mely egy elnökből: Szalay Ágoston, egy előadóból: Henszlmann Imre, egy bizottmányi építészből: Schulek Frigyes (1841-1919) és több, „a régészet terén kellő szakismerettel bíró bizottsági tagból" áll, akik Ipolyi Arnold, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Arányi Lajos (1812-1887) és Steindl Imre (1839-1902) voltak. A kinevező levélnek a bizottság feladatairól szóló része bevezetésében a műemlékek súlyos és veszélyeztetett állapotát vázolva kijelenti, hog)' a törvényhozás a kormányra azt a kötelességet rótta, hogy a műemlékek fenntartásáról „amennyire közigazA műemlékek ideiglenes országos felügyelősége bizottmányának jegyzökönyve. Első ülés. 1872-ki Febr. 8-án. MOB irattár 1872/2. Szalay Ágoston (1811-1877). 1870 körül. Schrecker Ignác felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
