Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

D. Mezey Alice – Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853-1860)

5 JbCC I (1856) 1-42: „Gezetzliche Bestimmungen" fejezetcím alatt II. Wirkungskreis der CC. ... genehmigt mit dem Erlasse seiner Excellenz des Herrn Handelsminister Freiherrn v. Baumgartner (1853. június 24.), III. Wirkungskreis den Conservatoren für die Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale genehmigt von ... IV. Instruction für die Correspondenten der CC, erlassen von der k. k. Central-Commission unterm 1854. november 22., V. Instruktion für die k. k. Baubeamten bezüglich der Erhaltung der Baudenkmale, genehmigt ... a miniszter ugyanakkor, Personalstaiid der CC. A továbbiakban a külön nem hivatkozott idézetek és kivonatok ezen iratokból származnak. fi Eitelberger, Rudolph von: Die Aufgabe der Alterthumskunde in Österreich. MitthCC I (1856) 1-3. 7 Eitelberger, Rudolph von: Zur Orientierung auf dem Gebiete der Baukunst und ihrer Terminologie. I. Byzantinisch und Romanisch. MitthCC I (1856) 49-52., II. Die byzantinische Bauformen. MitthCC I (1856) 69-77., III. Der romanische Baustyl im Verhältniss zu den anderen Baustylen des Mittelalters. MitthCC I (1856) 117-121. stb. 8 Weiß, Karl: Über Reliquienschreine. MitthCC I (1856) 77-82. 9 Hr. [Heider, Gustav]: Literarische Anzeige. Grundzüge der kirchlichen Kunstarchäologie des deutschen Mittelalters. Ein Auszug aus dem grösseren Werke des Verfassers. Von Heinrich Otte. MitthCC I (1856) 16. 10 Perger, Richard: Die Gründung des Vereins für Landeskunde von Niederösterreich - Folge eines Konflikts? Jahrbuch für Landeskunde Niederösterreich 53 (1987) 116-172. A továbbiakban külön nem hivatkozva, az alapítótagok életadatait, hivatali beosztását és társadalmi szervezetekben való tagságait municiózusan fellistázó tanulmány I. függelékéből veszünk. 11 Jakob von Falke memoárjaiból idézi Pergeri. m. 129. 12 Veränderungen in dem Stande der Conservatoren und Correspondenten. JbCC III (1859) VII: „Im II. Bande blieb durch ein Übersehen weg..." 13 A konzervátor-jelöltekről szólójelentéseket a kormányzóság központi rendőri osztályának iratanyagából ísmertetteForsterGyula: AMagyar Tudományos Akadémia és a műemlékek védelme. Bp., 1928.34-41. 14 A bizottság magyarországi működésére vonatkozó külön nem jegyzetelt adatokat a Bizottság évkönyveinek éves jelentés-rovatából (Bericht über die Wirksamkeit der CC Ungarn) vesszük. 15 Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata ( 1788-1867). Levéltári Közlemények XXII-XXIII (1942-43) 345-375. lft A Central-Commissionhoz beérkezett, az aktáktól elválasztott rajzanyag maradványait (?) 1994 őszén katalogizáltuk az Österreichischer Bundesdenkmalamt tervtárában. A rajzjegyzék publikálására hamarosan sor kerül. A felmérésekről és rajzokról a továbbiakban közölt, külön nem jegyzetelt adatokat ebből az anyagból vesszük. 17 Sacken, Eduard vom Die römische Bäder in Alt-Ofen, MitthCC II (1857) 281-287, Bericht über die Grabhügel bei Lövö in Ungarn und die dasselbst vorgekommenen Nachgrabungen. JbCC I ( 1856) 73-82. 18 Felhő Ibolya: Buda város 1857. évi műemlékjegyzéke. Budapest Főváros Levéltára Közleményei 1 (1988) 55-70. 19 A kortársak is így látták: „.. .kik közt a különben németesítő hajlamai miatt népszerűtlen Haas Mihály a legbuzgóbbak egyike volt". Az Archaeologiai Bizottság (1858-1890). Akadémiai Értesítő I (1890) 475. 20 Szentesi Edit: Bekezdések a magyarországi műemlékvédelem előtörténetéből II. Flaas Mihály levelei Rudolf von Eitelbergerhez az 1850-es évek közepéről. Műemlékvédelmi Szemle 1992, 1. 68-76. 21 Ipolyi csallóközi útjai és a róluk megjelent beszámolói hliációja: Roncsol László: Előszó. In: Ipolyi Arnold: Csallóközi uti-képek. Pozsony, 1993. 7-21. 22 A szóban forgó rajzsorozatot (részben a Central-Commission pecsétjével ellátott kilenc lapot) ma az OMvH Tervtára őrzi. Egyelőre nem világos, hogyan kerültek a rajzok a gyűjteménybe. Levárdy Ferenc. Pannonhalma építéstörténete. I. Művészettörténeti Értesítő VIII (1959) 43. 23 MitthCC I (1856) 107-109. egy táblával