Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

vándorgyűléseinek története 1890—1910-ig. Bp., 1910. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései 1841-1933. Orvostörténeti Közlemények 50 (1969) 45-56. 2 Bugát Pál: Tudományosságunk előmozdítása ügyében indítvány. Orvosi Tár Úf. ötödik félév 1840. 185-186. 3 Bugát i. m. 185-192., 202-206. 4 Eredetileg a résztvevőket csupán az orvoskarral társult tagokra (membra collegiata) korlátozták, de így kirekesztődtek a sebészek és a gyógyszerészek. Flór Ferenc. A magyar orvosok és természetvizsgálók első nagy gyűlése Pesten. Orvosi Tár Úf. hatodik félév 1841. 353-358. 5 Kubinyi Agostom Terv a mikint alakulandó magyarországi orvosi és természetvizsgáló társaságról [és szerkesztői megjegyzés]. Pesti Hírlap 1841. No. 41. 343. fi A Német Természetvizsgálók és Orvosok Társaságát Lorenz Okén (1779-1851) német orvos és természetfilozófus - 1807-től a jénai egyetem tanára, 1812-től az orvostan professzora - alapította 1822ben. A haladó, demokratikus elveket valló tudós felszólított minden német természetvizsgálót egy Lipcsében tartandó nagy összejövetelre. Hamarosan olyan feladatok fogalmazódtak meg, amelyek a társaság eredeti célkitűzéseit meghaladták: „...physicai tudományok Encyclopaediájának kiadása, a természeti ritkaságok eladásának s kicserélésének szolgáló intézet..." alapítása. A tizenhárom fős társaság a következő években Halléban, Frankfurban, Drezdában, Münchenben, Berlinben, Heidelbergben, I lamburgban, 1832-ben pedig Bécsben ült össze. A négyszáztizennyolc résztvevő között harminchárom magyarországi volt. Új lendületet adott tevékenységüknek Humbolt és Lichtenstein elnöklete alatt 1828ban Bécsben tartott nagygyűlés, ahol újra fogalmazták céljaikat. Gyűléseik korántsem „vándorló académiá"-k, hanem a személyes ismerkedések alkalmai, „sőt hogy az egész nem egyéb mint szünidői utazás". A társaság életéről az Okén alapította újság, az Isis tudósított. Az angol természetvizsgálók határozott és gyakorlati célkitűzéseikkel „közelebb simultak az élethez". Az 1834. évi gyűlésen gyűjtött 3000 font sterling kétharmadát például teljes egészében természettudományi kutatások finanszírozására fordították. A magyar orvosok és természetvizsgálók komolyabb szerepet töltöttek be tevékenységükkel és szellemiségükkel mint a németországiak, kisebb anyagi lehetőségeiknél fogva viszont szerényebbet mint az angolok. Előttük álltak tehát a fejlettebb országok példái. Nálunk is határozott célt kellett megfogalmazni, de ahogy a kortársak írták, „csak ne nagyon szélest". Kubinyi i. m. 342-343. eh: Utóhangok a magyar orvosok s természetvizsgálók első gyülekezetéből. Pesti Hirlap 1841. No. 67. 565-566. Oken Lorenz tevékenységéről: Botanik und Zoologie in Osterreich in den Jahren 1850 bis 1900. Wien, 1901. Die Geschichte der Biologie ein Überblick. Jena, 1926. Geschichte der Biologie. Jena, 1982. 7 Szabó József. Pillantás a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek múltjába és jövőjébe. Természettudományi Közlöny No. 254. XXII (1890) 538-543. 8 Kubinyi Ágoston önéletrajza. MTAKK 1231/82. (l 1. gazdászat és technológia 2. chirurgia 3. állattan, összehasonlító anatómia és fiziológia 4. geográfia és archaeok')gia 5. fizika, matematika és mechanika 6. növénytan és növényi fiziológia 7. kémia 8. geológia és mineralógia 9. orvosi tudomány. Almási Balogh Pál: Az olasz tudósok conressusa Velenczében 1847-ben. Előadatott a magy. orvosok és természetvizs. gyűlésében 1863. Pest, 1863. 5. 1,1 Almási Balogh i. m. 18-19. Pulszky Ferenc alelnök megnyitó beszéde. MOTV VII. 40-41. II Az 1847-i soproni gyűlésre hatvankét hazai és harmincegy külföldi testületet hívtak meg. A külföldi meghívottak között szerepelt a bécsi egyetem, archeológiai gyűjtemény, a prágai, a paduai és a grazi egyetem, a Regensburgi Füvész Társulat, az athéni, a görlici, a londoni, a párizsi, a moszkvai Természetvizsgálók Társulata, a Frauendorfi Kertész Társulat és a Jénai Mineralógiai Társulat. A meghívottak teljes listája: SOML MOTV 2. doboz A-VIIL/7. Előkészítő iratok. '-Almási Balogh Pál 1794-ben született Nagy Barczán. 1814-ben Késmárkon jogot tanult, 1817-ben orvosi pályára lépett. 1835-ben az Akadémia rendes taggá választotta, 1836-től pedig a Tudománytár irodalmi részének szerkesztője. Számos természettani, orvosi és társadalmi témájú cikket írt. A Közhasz-