Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei
érdemlik meg a helyszíni megtekintést. A történeti kincsek ilyen összefogással történő fölkutatása és gyűjtése jól kiegészíthetné az Akadémia Archaeologiai Bizottságának munkáját, amely elsősorban a hazánkban elszórt régészeti emlékek értékmegőrzésével és tudományos földolgozásával foglalkozik. A régészet amatőr kedvelői ehhez a munkához nyújthatnának segítséget a vándorgyűlés kebelében alakítandó Régészeti Társulattal. Havas Sándor ezek után a régészet országos helyzetképét vázolta föl. Ennek kapcsán szükségesnek látta egy olyan országos központ létrehozását, amely a régészeti kutatásokat és gyűjtéseket irányítaná, számbavéve minden ingó és ingatlan műemléket Magyarországon. Előadását az archaeologia a társadalomra és az általános műveltségre gyakorolt hatásának kifejtésével zárta, kiemelve a régészet iigyszólván önálló feladatát, a történd emlékek esztétikai meghatározását és értékbecslését. Havas indítványát a régészeti szakosztály egyhangéian a nagygyíílés elé terjesztette. Ennek eredményeként a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának körében megalakult a Régészeti Bizottmány, amelynek célja, az elszórt, ismeretlen régészeti tárgyak felkutatása, napfényre hozása és lehetőség szerinti tudományos felhasználása volt. A kutatásokat antropológiai vizsgálatokra is kiterjesztették. A Bizottmány 100 forintos alapító, tőkével és évi 1 forintot fizető tagokból alakult meg Kubinyi Ágoston elnökletével. A szakosztály tagjai közül Wenzel Gusztáv egyetemi tanár tartott előadást, Magyarország középkori várainak és városainak építkezési módjáról. 88 Az Egerben tartott XIII. Nagygyűlésen ismét deklarálták, hogy csak egy országos hatóság tekintélyével és szakvezetésével lehetne megállítani a magyar műemlékek pusztulását. Ipolyi Arnold lakásán augusztus 25-én összeülő régészeti szakosztály tagjai 89 közül elsőként Römer Fléms kért szót. Saját tapasztalataiból! A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868-ban Egerben tartott nagygyűlése alkalmából kiadott emlékérem. Készítette: Wenzel Seidan. Előlap. Bronz, átmérő: 440 mm. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum ltsz. 66.91.1. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868-ban Egerben tartott nagygyűlése alkalmából kiadott emlékérem. Készítette: Wenzel Seidan. Hátlap. Bronz, átmérő: 440 mm. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum ltsz. 66.91.1.
