Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

Érdy János (1796-1871). Megjelent: Magyar Akadémiai Album, 1865. Schreckcr Ignác felvétele. MTA Kézirattár ltsz. Ms 1410. sott emlékek biztosítása, a külső „építészeti históriai maradványok épentartása sőt a már félig elpusztultaknak helyreállítása" érdekében. Az Akadémia levélbenjelezte, hogy az építészeti és képzőművészeti művek érdekében tett tavalyi közfelszólítás eredményeként számos bejelentés érkezett.

43 Az augusztus 14-én összeült bizottság jegyzőkönyve szerint a tanácskozás a következő kérdéssel indult: „...miképen lehetne az országban még fenlévő magyar s egyéb emlékeket, melyek a nemzet történeti életével oly szoros viszonyban vannak, részint megtartani, részint a romlásnak indultakat kijavítani: úgy szintén a földgyomrából felfedezett régiségeket a hazáévá s nemzetévé tenni...?" A választ a középítkezések során előkerült emlékek bejelentési és a Magyar Nemzeti Miizeumba szállíttatási kötelezettségének elrendelésében, valamint az egyházi és magántulajdonban lévő műemlékek összeírásában és kötelességszerű állagmegóvásában látták.

44 Fölmerült a régi épületek korhű helyreállításának igénye, különös tekintettel a visegrádi várra. Kubinyi Ágoston hívta föl a figyelmet a pusztuló királyi várra és annak fenséges természeti környezetére. Némi odafigyeléssel és befektetéssel hazánk egyik leglátogatottabb kiránduló helyévé lehetne tenni e régi történelmi helyszínt. Kubinyi javaslatára, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága, az országgyűlési rendek pártfogásába ajánlotta a visegrádi várat és környezetét. Kemény József elnök szerint a régi épületek kijavítását - régi stílusuk megtartása érdekében - egy szakértő társaságra kellene bízni. Sürgette, hogy a munkálatok elkezdéséig legalább védőtetővel lássák el a romokat.

45 Összegzésképpen augusztus 14-én született meg a hazai régiségek és műemlékek védelméről szóló Határozat.

46 Felkértek minden megyét és szabad királyi várost, minden püspököt és egyházfőt, hogy terjesszék ki figyelmüket a birtokaikon lévő épületek és régiségek fenntartására, országgyűlési követeiket pedig utasítsák egy olyan törvény megalkotására, amely kimondja, hogy minden napfényre kerülő régi maradványt és kincset - értéke megváltása mellett - a Magyar Nemzeti Méizeumba kell szállítani. A határozatot megfogalmazó választmány szót emelt a Magyarországon felfedezett ó- és középkori régiségek külföldre csempészése és kivitele ellen is. A szakülési munka részeként, közérdekű előadások hangzottak el a történettudományok és a régészet köréből.

47 Erdyjános a Magyar Nemzeti Miizeum őre érdekes előadásában „.. .miként vett hazánkban az archaeologia nemzeti irányt",

48 külföldi példákkal támasztotta alá azt a meggyőződését, hogy Magyarország történeti, geográfiai, statisztikai és nyelvészeti vizsgálata, főként pedig műemlékeink felkutatása érdekében szövetkeznie kell minden régiségtudósnak. Egyedül ez teremtheti meg a nemzeti archeológiát. Az összefogásnak és a kö-