Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Cs. Plank Ibolya – Csengel Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei

Kubinyi Ferenc (1796-1874). Megjelent: Magyar Akadémiai Album, 1865. Schrecker Ignác felvétele. MTA Kézirattár ltsz. Ms 1410. vére, Kubinyi Ferenc paleontológus jóvoltából, az augusztus 7-én tartott nagygyűlésen. Annak ellenére, hogy a jelenlévők a természettan és az archeológia különválását nem javasolták, a gyűlések munkáját - elvben - archeológiai kérdésekre is kiterjesztették, és „...amenynyiben azonban az archaeologia felvilágosítást kivan a természetvizsgálóktól, jelesen azok egyes szakaitól, szívesen fog láttatni, és az archaeologusok is az illető szakokban részt veendenek". 19 Az V. Kolozsvárott tartott Nagygyűlés nag)' jelentőségű volt a részt vevők száma (335), a jelenlévők társadalmi rangja, valamint az összejövetel vizsgálódási körének kiterjesztése szempontjából. Az erdélyi magyar arisztokrácia tagjai az elnöklő gróf Teleki József, báró Bánffi Miklós, báró Zeyk Károly, báró Kemény Sámuel, gróf Rhédey János „gazda"-ák, Wesselényi Krisztina bárónő és gr. Teleki Mihályné „füvésznő"-k - mellett számos európa hírű tanár és kutató emelte a gyűlés szakmai tekintélyét. Erdély főkormányzójának és főnemeseinek pártfogása példaértékű volt e „közhasznú vállalat" életében. Ekkor sikerült először megnyerni olyan magas rangú támogatókat, akik résztvételükkel előmozdították a Magyar Orvosok és Természetvizsgálé)k évenkénti összejöveteleinek jövőjét. Az archeológia külön szakként történő felállítása ismét szóba került. Kubinyi Ferenc alelnöknek már az első naggyűlésen sikerült meggyőznie a hallgatóságot arról, bog)' nem csak a múzeumok, mint „a múltnak és jelennek raktárai" tükrözik a nemzet szellemi és anyagi haladásának fokozatait, hanem a föld gyomrából felszínre került régiségek is. A természet vizsgálása mellett, a múlt vizsgálatát és emlékeinek védelmét is el kell kezdeni. Ennek legfontosabb lépéseit szakmai intézetek alapításában, a már meglévő országos gyűjtemények és múzeumok összefogásában, valamint a földben található leletek - mint nemzeti kincsek - törvények általi védettségében látta.

20 Addig azonban, amíg a műkincsek és a múzeumok ügyét a törvényhozás nem rendezi, a kolozsvári Erdélyi Múzeumot és a pesti Magyar Nemzeti Múzeumot összeké)tő állandó archaeológiai társulat alapítását javasolta a régiségek gyűjtése és megőrzése érdekében.

21 A társulat alapításának szükségessége 20 év miilva is aktuális problémaként merült föl a X. Marosvásárhelyi Nagygyűlésen, akkor Róraer Flóris vetette föl. A tagság teljes köztetszése mellett, az archeológiát végül fölvették a természettani, földrajzi és csillagászati szak alosztályába.

22 Az „archaeologia" ebben a társaságban, az ismert és kevésbé ismert műtárgyak, építészeti emlékek, történeti adatok, és gyűjtemények megismerésének lehetőségét jelentette. A szakülések munkájának színvonalát mindig a résztvevők személyes felkészültsége és példája határozta meg.