Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: Bevezetés „A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949” kiállításhoz

Granasztóiné Györffy Katalin Bevezetés „A magyar műemlékvédelem első évszázada 1846-1949" kiállításhoz „A magyar műemlékvédelem első évszázada" című kiállítás tematikája e kötet tanulmányai által feldolgozott korszakok szerint tagolódik. Célja az, hogy a 19. században kialakuló műemlékvédelem szervezetein és az. ott működő személyek tevékenységén keresztül ismertesséik meg a műemlékek védelme érdekében végzett munkát 1846 és 1949 között. A műemlékvédelem első évszázadának történetét átfogóan még nem írták meg, de korszakai kétzül is csak az 1872-1891 közötti időszakról készült részletesebb összefoglalás. A források feldolgozatlansága miatt a tanulmányok és a kiállítás bemutatott anyaga sem tudott teljességre törekedni, de a korszak és a gyűjteményi anyag áttekintése lehetővé tette, hogy meghatározzuk a további kutatás számára az utat. A műemlékvédelem nagy személyiségeinek és egy-egy kiemelkedő műemlék helyreállításának monografikus feldolgozása hiányzik. Ezekhez a kutatásokhoz kiváló, de távolról sem teljes anyag áll rendelkezésre a MOB jogutódjának, az OMvH-nak gyűjteményeiben. Az I. és II. világháborút, a MOB 1949-es feloszlatását túlélő tervtár, fotótár, könyvtár és irattár, ha hiányosan is, de őrzi 1872-től, a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalakulásától kezdve gyűjtött, hivatalos iratokat, rajzokat, fényképeket és kémyveket. A néha fájdalmas hiányok nemcsak a költözések, a gyűjtemények időszakonkénti hanyag kezeléséből fakadnak, hanem a műemlékek érdekében végzett mindennapos használatból és sajnos, különösen az iratanyagban végrehajtott értelmetlen selejtezésekből. A ma már műtárgyként tisztelt Steindl és Schulek rajzok, vagy Hollenzer foté>k egykor a helyreállításhoz készült munkapéldányok voltak. Ennek megfelelően nemcsak rongálódtak, hanem sok el is kallé>dott, vagy éppen a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba jóváhagyásra beküldött sorozatok soha nem kerültek vissza a MOB gyűjteményeibe. Szerencsére az OMvH birtokában vannak az egykori iktatókönyvek, amelyekben a teljes iratforgalmat és így a műemlékekkel kapcsolatos ügyeket nyomon lehet követni, de tartalmuk a kiselejtezések miatt sokszor rejtve marad, s a hiányzó iratok nem teszik lehetővé, hogy egyegy emlékkel kapcsolatban mindent feltárjunk. A gyűjtemények napjainkig topografikus rendben, műemlékek szerint tartották nyilván a rajzokat és a fotókat, így nagy nehézséget jelentett egy-egy építész, művészettörténész, fényképész, tevékenységének a feldolgozása. Néhány évvel ezelőtt, részben az OTKA támogatásával beinduló, alkotókra összpontosító kutatás és az informatizált nyilvántartás lehetővé tette a műemlékvédelem történetének másfajta megközelítését, amely nem az emlékből kiindulva, hanem a műemlékvédő személyiségén keresztül próbálja feltárni ezt a folyamatot. A kiállítás anyagának válogatásánál, amely elsősorban az OMvH gyűjteményeiből származik, arra törekedtünk, hogy bemutassuk azt az önkéntes társadalmi tevékenységet, amely a műemlékvédelem első évszázadában olyan erőteljesen érvényesült, s különé>sen az emlékek számbavételében, lajstromozásában feltárásában jelentős eredményeket ért el.