Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

sága is szívesen lemond a harmadrendű objektumok védelméről". A véleményezés azután a mindenképpen fenntartandó műemlékeket két csoportra osztja, egyik a vár épületei, amit maga az elnöki előterjesztés ( 1932) is magáévá tesz, ezzel tehát nem kellett részletesen foglalkozni, másik pedig a szórvány emlékek, - a vár valamennyi épületén kívül -, melyeknek kerületenkénti tételes felsorolását adja, összesen 51 épület megnevezésével. „Hozzá lehet tenni, hogy az említett műemlékeknek, amennyiben a városrendezési tervekkel ellentmondó helyen, vagy színvonalon állanak, eltolását, vagy felemelését a műemléki szempontok megengedhetővé teszik, de nem teszik megengedhetővé az. épületek homlokzatának elhurcolását, s idegen környezetben, esetleg egymás mellé zsúfoltan való felállítását. - Végül említhető, hogy a műemlék jellegű építmények homlokzatának az ízléstelen cégfeliratoktól, hirdetésektől és cégérektől való megszabadítása városrendezési szempontból rendkívül fontos lenne, érzésünk szerint ennek megoldása a Közmunkatanács, a Főváros és a Műemlékek Országos Bizottsága közös feladata lenne. - Budapest, 1936. január hó 31-én." Genthon István (1903-1969) művészettörténész, az MTA tagja. 1945-ig a MOB előadója, majd a Szépművészeti Múzeum főigazgatója később osztályvezetője. Kiemelkedő érdemei vannak a műemléki topográfiák és bibliográfiák készítésében. Kovács Eva: Genthon István (1903-1969). Művészettörténeti Értesítő XIX (1970) 249-252. Dercsényi\. m. 46-50. 62 Tagjai voltak Lux Kálmán a MOB műszaki főtanácsosa, Dercsényi Dezső a MOB előadója, Péczely Béla főjegyző, Schoen Arnold a székesfővárosi Történeti Múzeum igazgatója és Pogány Frigyes a Fővárosi Közmunkák Tanácsa részéről. MOB irattár 1945/13. 63 MOB irattár 1945/101. M MOB irattár 1945/196. 65 MOB irattár 1945/185. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megbízottja Meczner Lajos (1890-1962) építész, a fővárosé Borsos Béla (1913-1991) építész, művészettörténész. * MOB irattár 1946/250. ßV MOB irattár 1946/109. 68 MOB irattár 1946/72., 82.: helyszíni szemlék a Lloyd-palota dísztermét megőrzendő műemléknek tartják és olyan állapotúnak, mely erre alkalmas. MOB irattár 1946/122., 123.: főváros és Fővárosi Közmunkák Tanácsa kéri aMOB-ot, mielőbb nyilvánítsa műemlékké. Gerevich Tibor elnök válasza óvatos: műemléknek tartja, de a formális nyilvánítást nem tartja célravezetőnek, mert esetleg olyan kötelezettséget róna az államra, aminek az nem tudna megfelelni. Majd az új törvény a Lloydnak is védelmet nyújt, ha meglesz. Mint tudjuk nem lett meg és a Lloyd csak romlott és romlott, végül lebontották. Gerő László: Budapest műemlékmérlege 1945 után. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Bp., 1993 475-476. 69 Még 1927-ben sem, mint a nyéki kápolna ügyében láttuk. Máshol sem: 1882-ben Torma Károly Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága előtt ismertette az ásatási eredményeket: „...külön jelentésben számot adott az amphiteatrumból kikerült és útépítési célokra fölhasznált kőanyagról, mely szerint ezen kőanyag 633 köbméternyi mennyiségben, méterenként 2 Ft-jával számított 1266 Ft-nyi értéket képviselt, s a költségek némi apasztásához járult". Kaiser - Póczy i. m. 23. Anna Kaiser Im Dienste des Gemeinwohls - Die Landesdenkmalkommission und die Hauptstadt Den Gedanken der Vereinigung der Städte Buda und Pest hat István Széchenyi 1828 aufgeworfen. Zur tatsächlichen Vereinigung kam es jedoch erst 1873. Zur Verrichtung der Bauangelegenheiten wurde 1870 der Rat der hauptstädtischen öffentlichen Arbeiten zustande gebracht, dessen Befugnis sich auch auf die Denkmalpflege erstreckte. Die Hauptstadt informierte die Landesdenkmalkom-