Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros

- Szent Anna vízivárosi pl.-templom. - belvárosi róm. kath. pléb.-templom. - belvárosi Szent Ferencz rendi templom. - tudományegyetem temploma. - angol kisasszonyok temploma. - Központi városház városház-utcai homlokzata, —józsefvárosi kálvária, most az Epreskertben. - Rudas-fürdő török részei /medence/. - Gül-Baba türbéje. - miniszterelnöki palota. - Magyar Nemzeti Múzeum. - margitszigeti templom- és zárdaromok. - közp. papnevelő intézet könyvtárterme. - egykori trinitárius templom és kolostor /Kisczell/. - Lánchíd". Műemlékek Országos Bizottsága. Magyarország fenntartandó műemlékei hivatalos jegyzékének tervezete. Bp., 1918. 39. 44 A Hidegkúti út 48. sz. telken feltárt romok ügyében a főváros kezdeményezésére és a MOB javaslata alapján a VKM úgy rendelkezett, hogy „...a két műemlék jellegű épületrom éspedig a Mátyás királynak tulajdonított kastélyrom és a gótikus kápolna alapfalai, azoknak kulturhistoriai, de különösen várostörténetijelentősge folytán, a törvény értelmében fenntartandó műemlékké nyilváníttassanak". MOB irattár 1932/263. A kápolnára vonatkozóan ezt, ugyancsak a MOB javaslatára vissza is vonják, mérlegelve az ásatás után kialakult helyzetet, és hogy az előkerült leletek múzeumban is megőrizhetőek, tekintettel a fenntartás költséges voltára, s hogy a maradványokról pontos felvételek készültek, azok a térképbe berajzoltattak „...s a tudományos érdekek ilyen módon megóvattak...", az emléket máris törlik azzal, hogy az emlékkel a tuladonos szabadon rendelkezhet, az esetleg le is bonthatja illetve betemettetheti. MOB irattár 1932/304. Bizonyosan volt ennek más háttere is, de azért megjelenítik a szövegek a MOB és a főváros között fennálló szemléletbeli különbséget is. 45 Történetével foglalkozok HarrerFerenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940. Bp., 1941.139-140. és Bercsényii, m. 16-19. Harrer leírja, hogy a Közmunkatanácsnak volt saját elgondolása: „...a Galamb utca egységes beépülését és a tér felé kívánkozó magas épület emelését lehetővé teendő, továbbá a Piarista-utcának teljes szélességben való megnyitása végett - a szóbanforgó ház bontassék le és a Fővárosi Pénzalapnak a Hunyadi János-úton lévő telkén a műemléki részek megfelelő alkalmazásával a városképbe megfelelően beillesztve, régi alakjában épüljön meg. E megoldásra nézve már meg volt az érdekeltekkel a megállapodás és a fedezet is rendelkezésre állott. Szóba került egy másik megoldási mód is, nevezetesen, hogy az. új épületbe a Piarista-utca felől beillesztessék a régi ház homlokzata. Egyikre sem kerülhetett sor, mert a Műemlékek Országos Bizottsága közben a Krist-házat műemléknek nyilvánította". 46 Bercsényi i. m. 19-22. 47 Bercsényi i. m. f>2. 48 Lechnerjenő: Budapest müenilékszerú építményeinek lajstroma. Hivatalos használatra a Főváros által sokszorosítva. Bp., 1924. 19 Budapest műemlékei. Szerk. Lechnerjenő. Bp., [1924] 50 Lux Kálmán: A premontrei templom építése. In: A Szent Margitszigeti premontrei templom. Kiadja: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Bp., 1932. 19-27. Itt említjük meg, hogy nagyon gazdag anyagot őriz az OMvH Tervtára a MOB anyagából a szigeti domonkos romokról: például a Steindl Imre készítette alaprajzot 1878-ból (Ltsz. 11354), Zsigmondy Gusztáv 1891-ben készült rajzait Rómer Flóris hagyatékából (Ltsz. 11389-11394), Sztehló Ottó tanulmányát 1927-ből a romok és a „templom rekonstrukció és vele kapcsolatban egy szanatórium" ügyében (Ltsz. 11365-11362), majd Lux Géza terveit 1937ből (Ltsz. 11365-11388). Kortörténeti érdekességü sorozat. 51 Horváth Henrik ismerteti ennek előzményeit is, külön kiemelve Némethy Károly és Pacher (Péczely) Béla szerepét abban „Hogy az új gyűjtemény a jelenlegi mostoha viszonyok közepette is létesülhetett..". Horváth Henrik: A Fővárosi Múzeum kőemléktárának leíró lajstroma. Bp., 1932. 4. 52 Példaként közművelődési szerepére, közöljük szövegét: „MÁTYÁS KIRÁLY/1458-1490/ KERTILAKÁNAK /AULA MARMOREA/ MARADVÁNYA, MELYET A VÁRALJA UTCÁBAN ÁSTAK KI AZ 1925. ÉVVÉGÉN. A KERTI LAK GAZDAG POMPÁJÁT BONFINI EGYKORÚ TÖRTÉNETI MUNKÁJÁBÓL ISMERJÜK, MELY AZ ELŐCSARNOK ÉRC-KANDELÁBEREKET TARTÓ OSZLOPAIRÓL KÜLÖN IS MEGEMLÉKEZIK. A HAJDANI KIRÁLYI KERT HELYÉN FELÁLLÍTATTA BUDAPEST SZÉ-