Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)
Kaiser Anna: A közjó szolgálatában. A Műemlékek Országos Bizottsága és a főváros
4 Kaiser Anna - Póczy Klára: Budapest római öröksége. Bp., 1985. 9-24. 5 Péczely Béla: A keleti főút ősi eredete. Magyar Építőművészet 1941, 1. 10-1 1. Póczy K/ára: Mit használhatott fel Aquincum településszerkezetéből a középkori űbuda? Építés- Építészettudomány XV (1983) 335-352. 6 Römer Flóris (1815-1889), régész, művészettörténész, a magyar műemlékvédelem egyik úttörője, Benedek-rendi szerzetes, az MTA tagja. Az általa szerkesztett folyóiratok - Archaeologiai Értesítő, Archaeologiai Közlemények - hasábjain maga is sokat foglalkozott fővárosi kérdésekkel. Az MTA Régészeti Bizottságának vezetője volt, amikor a budai várban az első emléktáblákat elhelyezték. Könyveinek egyike A régi Pest. Bp., 1873. Entz Géza: Rómer Flóris emlékezete (1815-1889). Műemlékvédelem XXXII (1988) 205-208. Póczy Klára: Rómer - Aquincum romjaiért. Műemlékvédelem XXXII (1988) 209-213. Marosi Ernő: Rómer Flóris művészettörténetírása. Műemlékvédelem XXXII (1988) 214-222. Az idézet Rómer bevezetőjéből Rupp Jakab tanulmányához: Rupp Jakab: Budának és környékének helyirati viszonyai a középkorban. Archaeologiai Közlemények V (1865) 47. Rupp Jakab (1880-1879) udvari kamarai levéltáros, várostörténész, az MTA tagja. Alapvető könyve: Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pesten, 1868. Munkatársa annak az albizottságnak amely a budavári emléktáblák elhelyezésére 1864-ben létrejött az MTA keretében. Borsosné Kaiser Anna: A budai vár történelmi emléktábláiról. Műemlékvédelem XXII (1978) 305-306. 7 Arányi Lajos (1812-1887) orvos, a kórbonctan első oktatója Magyarországon, a kórbonctani intézet szervezője s e tárgyban az első tankönyv írója, az MTA tagja. Tagja volt a MOB-nak. Tőle származik a budai várnegyed középkori maradványainak első leírása, ő kezdeményezte a történelmi emléktáblák elhelyezését 1864-ben. 8 Már a buda-pesti úgynevezett szépítési vegyes bizottság 1868-as ülését követő előterjesztésben javasolta Buda városa egyebek között a palota környezetének kiszabadítását, a „vári" jellegnek megszüntetését, a Mátyás templom helyreállítását és a minisztériumoknak a Várban való felállítását. Siklôssy i. m. 83-85. Preisich i. m. 28. 9 Preisich i. m. 30. 10 Schulek Frigyes (1841-1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Tanulmányait a bécsi akadémián végezte. 1870-től Pesten működött. A MOB építészeként számos restaurálás fűződik nevéhez. Mfiemlékhelyreállítási elveinek gondos tanulmányozásával és méltó értékelésével még adós az. utókor. A Mátyás templom helyreállításán (1873-1896) mind az épületnek, mind a városnak nagy javára vált az általa végzett munka. 11 A bizottság működésének iratai a MOB irattárában találhatók. 12 Schulek Frigyes: Jelentés a boldogságos szűz-höz czímzett budavári plébániánál eszközölt kutatásokról. Archaeologiai Értesítő VIII (1874) 227-240. Az idézet 227. 1S Kivonat a magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának 1874-ik évi január 19-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből. Jegyzetté: Geduly Ferenc. Archaeologiai Értesítő VIII (1874) 40. Henszlmann részletesen kifejtett álláspontja - Henszlmann Imre: Különvélemény a budai vár parochiális templomtornyok újra felépítésének ügyében. Archaeologiai Értesítő VIII (1874) 41-45. 14 Schmidt, Friedrich (1825-1891) német építész, 1857-től a milánói, 1859-től a bécsi építészeti akadémia tanára volt. Fő műve a bécsi városháza. O irányította a pécsi székesegyház átépítését, lompos, Erzsébet: Die puristische Umbau des Pécser Domes im XIX. Jahrhundert, 1. Periodica Polytechnica. Architecture XXX (1986) 219-234. és XXXI (1987) 96-129. 15 MOB irattár 1875/12. 16 A MOB és a főváros között a kapcsolatnak az a módja, hogy a bizottság felkéri a minisztert, aki aztán az adott javaslattal vagy kéréssel megkeresi a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságot (a továbbiakban: főváros), és viszont.
