Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

Lechnerjenő (1878-1962). 1925 körül. Erdélyi Mór felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. sőbb építészként kapcsolatba került.

79 A cisztercita templom állapotát többször is részletesen leírta. O javasolta, hogy a lebontásra ítélt vármegyei börtönt a fenntartandó műemlékek közé sorolják. A minorita templom helyreállítási problémáira rendszeresen felhívta a MOB figyelmét.

80 A szombathelyi székesegyház külső tatarozása és a domonkos templom bővítése, a debreceni Szent Anna-templom helyreállítási tervei, valamint a máriabesnyői kapucinus templom helyreállításának irányítása is munkái közé tartoztak.

81 Lechner Jenő (Bp., 1878. augusztus 23. - Bp., 1962. február 24.) építész, 1917-től a MOB rendes tagja, 1920-1921 között a MOB megbízott előadója, végrehajtó bizottsági tagként nem végzett olyan aktív műemlékhelyreállítási tevékenységet mint Möller István és Schulek János, annál jelentősebb önálló tervezői tevékenysége. Szakértőkén t főleg budapesti műemlékekkel foglalkozott. A MOB Lechnert bízta meg 1922-ben az egyetemi templom tornyainak és homlokzatának helyreállításával, majd 1924-től ő irányította a templom belső restaurálását.

8- Hasonló feladatot látott el a belvárosi ferences templom 1922-ben meginduló és évekig tartó felújításánál is.

83 Javaslatot tett az Országos Levéltár régi épületének átalakítására, amelynek dísztermét is az ő tervei szerint restaurálták 1928-ban.

84 A budai várban a Bécsi kapu átalakítása 1930-ban az ő nevéhez fűződik.

85 A végrehajtó bizottság gyakran küldte Lechnert a várbeli polgárházak, az 1920-as évek végén tulajdonosaik által kezdeményezett átalakításainak ellenőrzésére és felülvizsgálatára, így 1932-ben Hatvány Lajosné házát a Bécsi kapu tér 7-ben, 1933-ban az Úri u. 37., 45. számú házat.

86 A Szeged Alsóvárosi ferences templom tornyának újjáépítéséhez készített terveket.

87 A székesfehérvári városháza felújításával kapcsolatban állást foglalt, jelentést írt a szerencsi és szamostatárfalvi ref. templomokról és a nyírbátori ref. templom berendezéseiről.

88 1928-ban bővítési terveket készített a cserhátsurányi r. k. templomhoz, de ezek nem valósultak meg.

89 Lechner 1922-ben műemléki kiállítás megrendezésére tett javaslatot, amely azonban nem valósult meg. 1923-ban műemléki előadássorozatot szervezett, amelyhez nagymennyiségű diapozitívet is készíttetett. A műemlékállomány meghatározásában igen korszerű nézeteket vallott. Már 1919-ben a MOB felkérésére véleményezte a fenntartandó műemlékek listáját. Két csoportot javasolt a műemlékek lajstromán belül, az a/ csoport a fenntartandó műemlékek csoportja, a b/ „azon műemlékek csoportja, a melyek fenntartása nem feltétlenül szükséges, vagy valószínűleg nem lehetséges, de a melyeknek lerombolása vagy átalakítása a MOB hozzászólása nélkül nem történhetik".

90 A MOB jegyzékéhez javasolt kiegészítései, még az egész történeti Magyarországra vonatkoznak, többségükben 17., 18., 19.,