Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934)

boldvai református , a bélapátfalvi cisztercita templomról, a dunaföldvári csonka toronyról, a szegedi alsóvárosi ferences templomról, az edelényi református templomról.

56 Megbízták az esztergomi főszékesegyház tatarozásának vezetésével is.

57 Möller különös figyelmet szentelt a székesfehérvári műemlékek sorsának, talán szerepe volt ebben annak is, hogy a közeli Mórról származott. 1922-ben jelentette, hogy a régi bazilikából származó faragott kőrészletekre bukkantak, s ezért a püspöki kertet ki kellene sajátítani s oda nem szabadna építkezni.

58 A bizottság figyelmét rendszeresen felhívta a városban elkövetett műemlékrongálásokra. Jelentette a városháza homlokzatának helytelen felújítását, valamint elárusító bódék építését a püspöki palota melletti területen, a Szent István-bazilika fölé.

59 A cisztercita templom és a Szent Anna-kápolna helyreállítása is az ő tervei szerint készült.

60 1931-től a mezőkövesdi katolikus és a nyírbátori református templom restaurálásátvégezte. Különösen ez utóbbi volt igen jelentős munka.

61 A törökországi Rodostóban levő Rákóczi-ház 1931-es helyreállítása, illetve átépítése miatt a MOB élesen megtámadta Möllert, aki ezt nagyon zokon vette és lemondott az összes folyamatban levő munkájáról. Möller a Kühigyminisztérium felkérésére kezdett a törökországi Rodostóban összedőlés előtt álló Rákóczi-ház. helyreállításával foglalkozni, amelyet ő azonosított 1905-ben II. Ráké>czi Ferenc bujdosó házával. A házat rossz állapota és a helyi új építési szabályok miatt, le kellett bontani és alapjaiból felépíteni. A MOB már csak a kész tényekről értesült s így igazolójelentést kért Möllertől. A végrehajtó bizottság 1931. szeptember 24-25-én tárgyalta a Rákóczi-ház ügyét, s végül a nagytekintélynek örvendő 71 éves építész meggyőzte a bizottság tagjait, hogy másképpen nem lehetett volna a házat megmenteni. A rodostói építkezést „65 db. valódi nagyságig kirészletezett rajzzal és 70 pontban összefoglalt kiviteli utasítással" végezték el.

62 A végrehajtó bizottság elnöke Kertész K. Róbert arra kérte Médlert, hogy miután az ügy tisztázódott, vonja vissza bizottsági tagságáról való lemondását, mert a „MOB érdekében sajnálatosnak tartaná, ha meg volna fosztva, legnagyobb értékétől, Möller Istvántól".

63 Schulek János (Bp., 1872. december 26. - Bp., 1948. július 7.) építész, a MOB-nak 1910-től rendes tagja. Apja, Schulek Frigyes mellett már egészen fiatalon bekapcsolódott a műemléki építészeti munkákba, s a háboréis évek hányattatásai után visszatérve, apja örökébe lépve kezdeményezte 1921-ben a budavári Nagyboldogasszony-templom kijavítását. A templom külső és belső felújításával 1926-tól intenzíven foglalkozott.

61 Schulek János másik nagy, éveken át végzett munkája a visegrádi Salamon-torony helyreállítása, amely 1927-ben kezdődött és korszakunk végén sem fejeződé>tt be.

65 1930-ban a visegrádi fellegvár állagmegóvása is az ő feladata lett.

66 Jelentéseket, több esetben költségvetéssel és tervvázlatokkal kiegészített helyreállítási javaslatokat, valamint bővítési terveket készített a MOB megbízásából számos, többnyire középkori emlékhez. A ráckevei görög keleti templom, a szentsimoni, a sárvári , a hévizgyörki r. k. templom, a soproni Storno-ház, a debreceni városháza átépítésének megvizsgálása, az őriszentpéteri, tornyosnémeti r. k. templom, a rudabányai ref. templom, a debreceni ref. kistemplom, a máriabesnyői kapucinus templom helyreállítása szerepel megbízásai között.

67 Bővítési terveket készített a kisvárdai r. k., a szabolcsbákai és a vajai ref. templomokhoz.

68 Korábbi kezdeményezések után végül is Schulek irányítása mellett restaurálták a gödöllői Kálváriát, az Immaculata- szobrot és a Nepomuki Szent János-szobrot.

69