Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996)

Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon (1872-1922)

20 Banner János: Emlékezés Römer Flóris születésének 150. évfordulójára. Műemlékvédelem IX (1965) 146. 21 Toldy Ferenc: Előszó. Archaeologiai Közlemények I (1859) V-VII. 22 Marosi 1983. i. m. 13-18. - A Central-Commision szervezetére és működésére vonatkozóan részletesen Forster Gyula: A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 2. kiad. Bp., 1906. 555-576. 23 A Central-Commision megalakításától a kiegyezésig történt események áttekintése Forster 1906. i. m. 32-47. valamint Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1847-1949). Magyar Műemlékvédelem 1963-1966. Bp., 1969. 7-10. 24 Dr. Henszlmann Imrének a képviselőház 1869. december 16-diki ülésén benyújtott törvényjavaslata a történeti építmények és műemlékek ügyében. Archaeologiai Értesítő II (1870) 239-240. és Indokolás a történeti és műemlékek és régiségek fen tartásáról, biztosításáról és kijavításáról szóló törvényjavaslathoz. Archaeologiai Értesítő III (1870) 12-14. Forster 1906. i. m. 47-48. ^ HJ. [Hampel József]: LIjabb leletek. Archaeologiai Értesítő I (1869) 147. 26 Henszlmann január 31-iki interpellátiója. Archaeologiai Értesítő III (1870) 11-12. 27 A magyar mérnök egylet fölirata a m. képviselőházhoz a hazai műrégiségek megóvása tárgyában. Archaeologiai Értesítő III (1870) 302-304. 28 Az Ipolyi-féle törvényjavaslatra vonatkozóan két némileg ellentmodó forrás maradt fenn. Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyény, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp., 1876. művének A középkori régészet állapota Magyarországon című fejezetében a 36. oldalon azt írja, hogy az ő általa 1869-ben benyújtott törvényjavaslat „az által ellensulyoztatott" hogy Eötvös miniszter megígérte, hogy ő maga fog egy törvényjavaslatot kidolgoztatni. Ez ügyben Heszlmannhoz és Ipolyihoz fordult, de mivel ő a bácsi vár ásatásával volt elfoglalva, Ipolyi ezalatt egyedül dolgozta ki a tervezetet, majd Henszlmann visszatérte után megbeszélés végett benyújtotta a régészeti osztálynak. Pulszky és Heszlmann azonban ezt nem fogadták el, mert túl bürokratikusnak tartották és ezért egy ellen javaslatot nyújtottak be „s mindkettő a mai napig a minisztérium actái közt hever a nélkül, hogy az országgyűlés elé került volna". Forster 1906. i. m. 48. oldalán viszont azt írja erről, hogy Eötvös Ipolyit kérte fel a törvényjavaslat készítésére, amelyet benyújtása után a minisztérium Rómer közreműködésével megvitatva bizonyos változtatásokkal 1871 márciusában megküldte az Akadémiának véleményezésére. Az Akadémia a törvényjavaslatot - a leendő bizottság vezető tisztségviselői hatásköri kérdéseivel kapcsolatos különvéleménnyel - 1871. április 24-én 391. sz. jelentésében elfogadta. Az ingó műemlékekre is kiterjedő javaslatot Forster részletesen ismerteti. 29 Henszlmann Imre kinevező levelének általa kézjegyével hitelesített másolata maradt fent a MOB irattár 1872/2. sz. alatt a következő szöveggel: Másolat. 5371. sz. Vallás és közoktatási magyar kir. minister. - Tekintetes Henszlmann Imre akadémiai tag és országyűlési képviselő urnák. A hazai történelmi műemlékek felkutatása, osztályozása és lajstromozása czéljából, a vezetésem alatti vallás és közoktatási m. kir. ministerium oldalán „Magyarországi műemlékek ideiglenes bizottmánya" czime alatt egy ideiglenes szakbizottmány kirendelését szükségesnek találván s ismerve Tekintetes Uraságodnak hazai műemlékeink felkutatása s ismerteése körül ernyedetlen szorgalommal kifejtett sikeres tevékenységét, ezen bizottmányban a rendes előadói tiszttel Tekintetes Uraságodat kívántam megbízni. E minőségben teendőjének tartozandik az ügynek a bizottmányban előadása, a jegyzőkönyv szerkesztése, minden szükséges beadvány s levelezés készítése s a lajstromozás megindultával az országos műemlékek levéltárának megalakítása, végre a netáni conservationalis avagy restaurationalis terveknek a bizottmánya építésszel egyctértőleg előkészítése. Ezen működéséért havontai százötven forintnyi tiszteletdíjt huzand, s a mennyiben utaznia keilend ezen felül a szabályszerű felszámításra (naponta 5 ft s a mozgási költségre) tarthat igényt. - Tiszteletdíja folyóvá tétele iránt az intézkedés következendik, a bizottmány szervezete és ügyködési köre iránt pedig a további értesítést Szalay Ágoston m. kir. Ítélőtáblai tanácséi-