Judit Tamás: Verwandte typen im schweizerischen und Ungarischen kachelfundmaterial in der zweiten hälfte des 15. jahrhunderts (Művészettörténet - műemlékvédelem 8. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,1995)
Rokon típusok a 15. század 2. felének svájci és magyarországi kályhacsempeanyagában. Összehasonlító vizsgálatok a Felső-Rajna-vidék és Magyarország közti műhelykapcsolatok kérdéskörében (Összefoglalás) - II. Medaliondíszes kályhacsempék
IL Medaliondíszes kályhacsempék Az Angyali üdvözlet Máriájának négy svájci variációja közül kettő (B-C; 90-93. kép) nagyobbrészt azonos pozitívrészletek kombinációjával készült; zürichi, ill. Zürich környéki gyártásukat műhelyleletek igazolják, a magyar töredékek (94. kép) eredete azonban vitatott. Az agyag, a méretek és a relief kisebb-nagyobb eltérései alapján Holl Imrével ellentétben úgy véljük, utóbbiak nem készülhettek Svájcban, ám pozitívjukat minden bizonnyal onnan szerezte be mesterük. Munkahipotézisként még a svájci B variáció egy magyarországi csempéről történt másolásának lehetősége is felvetődött. Valamennyi variáción érezhető a grafikai előképek (95-96. kép) hatása, s nyilván ez magyarázza a motívum különböző változatainak felbukkanását például Elzászban vagy Kölnben. Az Angyali üdvözlet angyala svájci példányainak (B variáns: 97-99. kép) legfontosabb paraméterei között az előző csoporttal egyezően a helyi gyártást, azonos pozitívrészelemek kombinációját (C variáns: 100. kép) és a grafikai előképek lemérhető hatását (D variáns: 101-102. kép) kell megemlítenünk. Mint a Mária-alakos csempék párdarabjai cáfolják a budai és a svájci csempék közti, az előbbieknél munkahipotézisként felmerült technológiai kapcsolat lehetőségét, s a relief alig észrevehető különbségei a budai példány (104. kép) és délnémet párhuzamai (a Hamburgban őrzött kivételével) vonatkozásában egy kész csempéről történő bármilyen irányú másolást kizárnak. A Krisztus születését ábrázoló csempetípus (105. kép) Svájcban is ritka, Magyarországon pedig teljesen ismereüen; szoros kapcsolatot mutat E.S. mester egyik hasonló tárgyú rézmetszetével (106. kép). A hortus conclusus - szűz egyszarvúval, az angyali üdvözlet eme a későközépkorban különösen kedvelt allegóriája néhány svájci kályhacsempén (109. kép) már teljesen profán változatban jelenik meg: a szüzet E.S. mester kisebbik játékkártyasorozatának megfelelő figurája (110. kép) nyomán meztelen, szőrrel borított vad asszonyként ábrázolták. A másik két variáció (107-108. kép) esetében azonos pozitívelemek kombinációjával készült kompozíciókról van szó. Magyarországon eddig egyetlen variációja sem került elő, mint ahogy párja, a Gábrielt vadászként megjelenítő típus (111. kép) sem ismert. A Szent Jeromos (112. kép) - Gergely pápa (115. kép) csempepárnak, valamint az Istenanya és Isten Báránya (117-118. kép) ábrázolásának a magyar anyagban nincs megfelelője; közülük az első kettő esetében sikerült megtalálni a motívumok grafikai előképét is (113-114, 116. kép). A pelikános csempék 4 svájci változata (119-122. kép) közül a nagyvázsonyi tányér alakú csempék (123. kép) előképeként az A vagy a B jöhet szóba. Utóbbiak mestere egy kész csempe vagy egy svájci eredetű pozitív alapján készíthette el a fanegatívot. A sasos birodalmi címert tartó angyalakos csempék 3 svájci (124-128. kép) és magyarországi A variánsának (130. kép) előlapján megjelenő díszítés a legapróbb részletekig azonos, csak a méretek különbözőek, mégpedig oly módon, hogy az agyag zsugorodása sohasem arányos. Ez a megfigyelés ismét arra utal, hog)' e csempéket azonos pozitívok felhasználásával, de különböző műhelyek készítették. Állításunk első részét azok a svájci példányok, amelyeknek az előbbiekkel megegyező kompozíciójába a modellelemek cseréjével más címereket építettek bele, második részét a budai töredéknek a svájciaktól gyökeresen eltérő agyaga és hátrészmegoldása is igazolja. A budai B változat (131-132. kép) esetében ezzel szemben legfeljebb azonos előkép felhasználása feltételezhető. A solymász (133-135. kép) és párja, a lovagló hölgy (136. kép) megint kizárólag a
