Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kralovánszky Alán: Koldulórendek Székesfehérvárott és Veszprém megyében

4. A salvatóriánus ferencesek uzsaszentléleki őrségéhez tartozó kolostorok a középkorban. menekülniük a terjeszkedő törökök elől.

9 A török hadműveletektől függően terjedt ki felügyeleti hatáskörük a korábbi pápai, tálodi, (vár)palotai, majd az egervári, szentgróti, tárnoki, illetve a csákányi, hedrehelyi, remetinci kolostorokra.

10 A mai Veszprém megye töröktől történt felszabadulását követően Sümegen és Veszprémben tűntek fel a salvatóriánusok. (4. kép) Az uzsaszentléleki kolostor romjainak felmérését Ádám Iván veszprémi kanonoknak köszönhetjük,

11 amelyet Fehérvári Rudolf hitelesített a közelmúltban.

12 (5/b. kép) Az épületegyüttes tömegvázlatának rekonstrukciós rajzát Guzsik Tamás készítette.

13 (5/a. kép) Az ugyancsak pálos kolostorból lett tálodi ferences kolostor alaprajza Ádám Iván felmérése nyomán ismert.

14 (6/b. kép) Temploma nyugati homlokzatának elvi rekonstrukcióját Sedlmayr János készítette.

15 (6/a. kép) A törököktől elpusztult várpalotai ferences kolostorhoz - helyét most kutatja Rainer Pál régész kolléga a város keleti felén fekvő temető területén - egy másodlagosan befalazott építészeti maradványt, egy férfi fejes gyámkövet kapcsol a kutatás.

16 A domonkosoknak Székesfehérvárott két intézménye működött. Mindegyik a Budai külvárosban helyezkedett el. Az egyik a Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemplom és kolostor, a másik a Szűz Mária tiszteletére szentelt apácakolostor ugyancsak a Budai külvárosban. Alapításuk a 13. században történt, és