Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása

A Zala megyei ferences kolostorok kutatása

1 VÁNDOR LÁSZLÓ A történeti Zala megye területén a középkorban 28 kolostor létezett. Ebből a mai megye területén 21 található, a Vas megyétől átcsatolt területen egy kolostor volt, így összesen 22 egykori rendházat számolhatunk össze a mai megye területén. Ezek közül hetet birtokoltak a ferenc rendiek (a Pölöskén valószínűsíthetőt nem számítva), így a mai megye területen a legelterjedtebb rend volt.

2 A ferencesek középkori zalai emlékanyagával ennek ellenére sem foglalkozott még senki, pedig történeti, építészettörténeti tekintetben, csupán kolostoraik számát figyelembe véve, is rendkívüli fontossággal bírtak. Ez ösztönzött arra, hogy megkíséreljem a ferences emlékanyag rövid összefoglalását. A. Zala megye területén állt kolostorok I. Szemenye (ma: Muraszemenye) A legkorábbi zalai ferences kolostor. Alapítója a Hahót nembeli Miklós varasdi főispán volt 1248-ban, titulusa a Boldogságos Szűz.

3 Később az ebből a nemzetségből származó Alsólendvai Bánfi család kegyurasága alá tartozik. Családi monostortemplomként működik. 1355-ben Miklós bán megnagyobbítja - valószínűleg átépítteti - a kolostort és jelentős adományokkal látja el.

4 Fennállása alatt a ferencesek jelentősebb kolostorai közé tartozik, 1351-ben, 1469-ben és 1502-ben itt tartják a marianusok közgyűléseit.

5 A 16. században az Alsólendvai Bánfi család is protestáns hitre tér, és ez a kolostor megszűnését jelenti. A szerzetesek nélkül maradt kolostort a Bánfiak a török veszedelem miatt megerősítik, fallal veszik körül. Az egykori kolostor 1556-tól végvár.

6 A vár túléli Kanizsa elestét (1600), 1608-ban is erődítik.

7 Ezek után mint végvár többet nem szerepel. Helye: A szemenyei kolostor teljesen elpusztult. Emlékét a helyi hagyomány nem őrinte meg, illetve a későbbi ismeretek alapján tévesen kereste.

8 Lokalizálásában az 1355-ös adománylevél segít bennünket. Ebből megtudjuk, hogy Miklós bán a kolostornak adományozott egy rétet, amely a kolostortól a Maláka-patakig terjedt déli irányba, és odaadta a Maláka-patak halászati jogát egészen a Muráig. Kaptak még a szerzetesek egy belső telket a kolostor körül, valamint nekik adta a kolostor közelében lévő malmot is. 1972-ben a muraszemenyei tsz kavicsbányájában, amely Alsó- és Felsőszemenye