Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

102. így hivatkozik rájuk Karácsonyii. m. (1886-1887) 169; Karácsonyii. m. (1896) II. 149. 3. jegyzet; Scherer i. m. I. 178. 103. Jankovich i. m. 425. 104. Több adat említi, hogy a vár átépítése, esetleg a törökök építkezései (dzsámik, minaretek, fürdők) során igyekeztek minden elérhető kőépületet - főleg kápolnákat és templomokat lebontani, s az anyagot, ha kellett, Gyulára szállítani. Vö. Haan i. m. (1870) I. 75, 201; Uői. m. (1889) 445; Implom József: A gyulai protestánsok történetéből. BmH 1932. máj. 8. 2; Uő: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. 1694-1848. Békéscsaba, 1971. 9; Schereri. m. I. 236; Veress i. ni. 154; Follajtári. m. 202. Implom J. szerint 1566 után is állt még a kolostor (vö. Implom i. m. a 45. jegyzetben 5.), s maradványait csak a 18. században rombolták le. Vö. Implom. József. Gyula város története 1214-1964. Gyula, 1968. 3. Kései pusztulása mellett szól Bél Mátyás leírása is. (L. az 5. jegyzetet.) Genthon I. úgy vélte, hogy a 16. század második felében pusztult el. Vö. Genthon i. m. (1944) 249. 105. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a kényszerítő körülményt sem, hogy a dokumentáció időközben megsemmisült. Vö. 2. jegyzet. 106. A beginákhoz 1. a 96. jegyzetet ill. Implom i. m. (BmH 1931. okt. 18.) 2. A Barát utcához 1. Implom József: Gyula város utcanevei. Békési Élet 1968/2. 194. - Haan szerint a külvárost a kolostor ottléte miatt Barátházának is nevezték. Vö. Haan i. m. (1889) 60; i/o i. m. (1878) 19-20, 24, de a „Bartaháza" olvasat (vö. Haan i. m. (1870) II. 176.) mindenképpen téves. L. Karácsonyi i. m. (Békés 1902. ápr. 20.) 3. Az 1567. és 1579. évi török összeírásban „Barát ucca városnegyed" szerepel. Vö. Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 45, 52. Ezen a részen jelöli Karácsonyi a „Barátok hídját" is. L. Karácsonyi i. m. (1896) I. 162. A szerzetesekre utaló elnevezésekkel máshol is találkozunk. Debrecenben pl. a kolostor közelében volt a „Barátok-köze". A debreceni ferencesek története egyébként más vonatkozásokban is közel áll a gyulaiakéhoz: védőszentjük szintén a Boldogságos Szűz volt, 1466-1552 között a rend szigorú ága működött a városban, sírboltjukba Szerémi leírása szerint Török Bálintot temették. L. Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV-ik századokban. Debrecen, 1925. 28-29. 107. L. az 54. jegyzetet. 108. L. az 50. jegyzetet. 109. Oka talán a sokszög kiszerkesztésének pontatlansága vagy az, hogy a bővítést az északi faltól a déli fal felé haladva végezték. (1. még az 59. jegyzetet) Kovalovszki Júlia lektori véleményében építészetileg nem tartja lehetségesnek azt a megoldást, hogy az új szentélyrész déli fala ne a régi déli fal folytatásában épüljön. Véleménye szerint az említett részletet bizonyára azért nem lehetett jól megfigyelni, mert az új szentély e szakaszából csak a kiszedett fal helye maradt meg. 110. A jelenlegi (helyreállított) falon ez kevésbé érzékelhető. 111. Haránttámpillér lehetett itt. 112. Falcsatlakozásáról, építőanyagáról stb. semmit sem tudunk. Funkciója bizonyításra szorul. A támpillér-alapozások itteni elhelyezkedéséből ítélve bizonyos, hogy későbbi a templomhajó északi falánál. (Az sem kizárt, hogy sokkal későbbi, hisz teljes kiterjedését sem ismerjük: 1. továbbfutó falak (támpillérek?) a sarkoknál, vagy a keleti oldal beugrása.) 113. Eredetileg is szélesebbnek épült, mint a többi. Utólag bizonyára mégis meg kellett erősíteni. Sajnos alapozási mélységet sem ismerünk sehol. 114. Kérdés maradt, hogy kit temethettek ide. Mai ismereteink hiányosságai miatt azonban az itt jelölt „sírhely" léte - összehasonlítva méreteit a szentélyben lévőkkel ill. a falcsonkok szélességét alapul véve - is kétségbevonható. A falcsonkok talán más szerkezeti összefüggés részei. 115. Szatmári Imre ásatása: MNM Régészeti Adattár XII. 104/1986; Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Régészeti Adattár 1840/1986; Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Adattár 1107-86. 116. A minimális nagyságú területre szorítkozó hitelesítő ásatás során néhány szórványként előkerült embercsontdarabkán kívül egyéb régészeti lelet nem került elő. 117. L. az 59. jegyzetet. 118. L. a 39. jegyzetet. 119. Az 1962. évi hitelesítő ásatáson készített alaprajz (6. kéj)) feltünteti ugyan a „meglévő" falcsatlakozást, de részletmegfigyelések nem ismeretesek. (I,. az 59. jegyzetet.) 120. Örsi - Pamer - Pusztai i. m. 79. 121. Corvin János és Frangepán Beatrix zilált vagyoni helyzetére utal pl. Karácsonyi i. m. (1896) I. 184. 122. Hozzá kell tenni: Szerémi nem határozta meg a pontos helyet. (L. a 72. jegyzetet.) 123. A szentélybővítés fenti időpontjáról Kovalovszki Júliának más véleménye van. Lektori jelentésében így írt: ,A szentély átépítését ... véleményem szerint nem készíthették 1508 és 1509, vagyis Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix halála után ... Az Implom-féle alaprajzon és az ása-