Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez
ausztriai területen a szakaszhatárok megmaradnak, a rajzolatok térgörbékkel bővülnek. Kassán viszont valami féle „téregységesítő" tendencia ismerhető fel abban, hogy itt a három szakasz nem önálló, hanem a nyugati szakasz és keleti szakasz (az oltártér) közötti mező mintha a kettő elegye lenne, a három boltmező bár még hevederrel elválasztott (a heveder bordaprofilja is más), mégis a folyamatos átmenettel harmonikusan össszekapcsolódik. A boltozat stiláris foka véleményünk szerint még a dóm főszentély boltozatánál is fejlettebb, míg aj. Bures által képviselt 1460 körüli dátumot is korainak érezzük, az 1480-as éveknél nem tennénk korábbra. A ferences templom szentélyboltozatának legközvetlenebb kapcsolódó emléke, talán a nyugati szakasz csillagalakzatával azonos rajzolatot mutató, eperjesi Szent Miklós plébániatemplom déli kapuelőcsarnokának boltozata, melyet Vaclav Mencl 63 és Entz Géza 64 is a nagy, 16. század eleji átépítéshez köt. A történeti adatok arra utalnak, hogy a kassai ferences templomon a 15. század végén, 16. század elején jelentős építkezések folytak, 60 valószínűleg ekkor készült a szentélyboltozat, s a tornyot is átalakították a nyugati oldal erre a korra tehető mérművei alapján. A kassai ferences templom elméletileg rekonstruálható részlete még a diadalív feletti, a hajó és a szentélv padlásterét elválasztó oromfal. Az északi oldalon eredeti helyzetben a torony tövénél megmaradt két réteg fedkő, mely alapján mérhető volt az oromfal és egyben a tető hajlásszöge is, mely 62-63 fokra adódott, vagyis a tető magassága megegyezett az alapszélességgel. Tanulmányunkban nem törekedhettünk teljességre, célunk csak rövid ismertetés, illetve problémafelvetés volt. Részletesebb vizsgálatok csak, az általunk fontos, új eredménynek tartott kéthajós rendszer bizonyításánál végeztünk, a további kutatások feladata lesz. a felvetett problémák tisztázása. JEGYZETEK 1. Tanulmányunk megírásának ödete e kötet alapjául szolgáló 1988-as szegedi konferencia kapcsán merült fel. Úgy véltük, hogy a teljesebb kép érdekében - akár csak ismertetés szintjén - a kassai ferences templomnak is szerepelnie kell egy ilyen gyűjteményes kötetben. Lehetőségünk az 1980-81. évi falkutatások eredményeinek részletes megismerésére és saját helyszíni megfigyeléseink, kutatásaink arra ösztönöztek, bog)' az eredeti - ismertető jellegű - elképzelésen tűi ujabb gondolatokat is felvessünk. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Helena Haberlandovának amiért lehetővé tette, hogy kutatási dokumentációjába betekinthessünk és eredményeit felhasználhassuk. 2. Karácsonyi I. 182. Karácsonyi a forrás megjelölése nélkül hivatkozik egy 16. századi feljegyzésre, hogy a hagyomány szerint 1390-ben a Perényi család alapította a kolostort. 3. Karácsonyi I. 182. Monumenta Vaticana Hungáriáé. Bullae Bonifacii IX. P. M. Pars altera 13961404. IV. Bp., 1889. 423-24. Karácsonyi véleménye szerint az az összetűzés oka, hogy a szerzetesek igét hirdettek és gyóntattak a Szent Erzsébet plébániatemplomban arra utal, hogy a ferencesek temploma még nem állt készen. 4. Kemény Lajos: Műtörténeti adatok Kassa múltjából. AÉ 29 (1909) 433. 5. A szepesi káptalan által kiállított oklevél - mely a kassai városi levéltárban található - erre vonatkozó részét közli Wich Béla: Kassa város katholikus műemlékei. Kassa, 1923. 65. - ma Archív mesta Kosíc (AMK) Supplementum Schramianium 1405. c. 19165: Karácsonyi I. 183. nem fogadja el az 1405-ös keltezést, mert szerinte 1405-ben Perényi (Rihnói) Pál élt, így Dorottya még nem lehetett az özvegye. Az évszámot ezért 1415-re „igazítja" ki. Megnéztük Kassán a levéltárban őrzött eredeti oklevelet, s annak végén minden kétséget kizáróan az 1405-ös év olvasható ki. 6. ZsO II/1. 644. - az adat nem jelenti feltétlenül a kolostor és a templom elkészültét, mivel nem valószínű, hogy a ferencesek által kapott terület üres lett volna a 14. század végén, számolni kell korábbi épületek átvételével is. 7. Karácsonyi I. 183-184.
