Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kralovánszky Alán: Koldulórendek Székesfehérvárott és Veszprém megyében

1543-ig működtek. 17 Sem pontos helyüket, sem építészeti emlékeiket nem ismer­jük. Különböző írásos adatok és topográfiai szempontok alapján valószínűsíthető helyüket a mai Felsővároson át a Győrbe vezető Móri út mentén képzeljük el. (2. kép) A domonkosok Szent Katalin tiszteletére 1240-ben Bertalan veszprémi püspök­től alapított veszprémi apácakolostorának helye pontosan ismert. 18 Az 1936-ban végzett feltárás adatai és az újabb megfigyelés alapján két - esetleg három - építé­si periódussal rendelkezett. Az első, kisebb templom egyenes szentélyzáródású volt. A hozzátartozó kolostor feltehetően kisebb lehetett, mint a feltárt falak alap­ján részben ma látható. Templomát a 15. században kelet felé megnagyobbítot­ták, új szentélye a nyolcszög három oldalával záródott. A meghosszabbított szen­tély északi oldalához Szűz Mária tiszteletére ekkor új kápolna is épült. (7-8. kép) Megfontolandónak véljük az új szentély északi falában napjainkig fennmaradó két gyámkővel kapcsolatban azt, hogy mivel a törtköves falban a boltozatot tartó gyámkövek középkori téglaágyba kerültek beépítésre, tehát lehetséges, hogy előbb fafödémmel, majd később, ismeretlen időpontban téglából készített bor­dákkal kimerevített téglaboltozattal készült a befedés, így esetleg három építési időszakkal számolhatunk. A templomtól délre fekvő kolostor megnagyobbításá­9. Veszprém, Szent Katalin-szeg területi rekonstrukciója az 1275. évi oklevél alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom