Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kralovánszky Alán: Koldulórendek Székesfehérvárott és Veszprém megyében

1543-ig működtek.

17 Sem pontos helyüket, sem építészeti emlékeiket nem ismerjük. Különböző írásos adatok és topográfiai szempontok alapján valószínűsíthető helyüket a mai Felsővároson át a Győrbe vezető Móri út mentén képzeljük el. (2. kép) A domonkosok Szent Katalin tiszteletére 1240-ben Bertalan veszprémi püspöktől alapított veszprémi apácakolostorának helye pontosan ismert.

18 Az 1936-ban végzett feltárás adatai és az újabb megfigyelés alapján két - esetleg három - építési periódussal rendelkezett. Az első, kisebb templom egyenes szentélyzáródású volt. A hozzátartozó kolostor feltehetően kisebb lehetett, mint a feltárt falak alapján részben ma látható. Templomát a 15. században kelet felé megnagyobbították, új szentélye a nyolcszög három oldalával záródott. A meghosszabbított szentély északi oldalához Szűz Mária tiszteletére ekkor új kápolna is épült. (7-8. kép) Megfontolandónak véljük az új szentély északi falában napjainkig fennmaradó két gyámkővel kapcsolatban azt, hogy mivel a törtköves falban a boltozatot tartó gyámkövek középkori téglaágyba kerültek beépítésre, tehát lehetséges, hogy előbb fafödémmel, majd később, ismeretlen időpontban téglából készített bordákkal kimerevített téglaboltozattal készült a befedés, így esetleg három építési időszakkal számolhatunk. A templomtól délre fekvő kolostor megnagyobbításá9. Veszprém, Szent Katalin-szeg területi rekonstrukciója az 1275. évi oklevél alapján.