Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Diana Vukičević – Samaržija: Mittelalterliche Kirchen der Bettelorden in Kroatien

Észak-Horvátországgal ellentétben, ahol csak Atyán és Remetincen maradt meg kolostor - és ott sem teljes egészében -, a dalmáciai és isztriai kolostorok sokkal nagyobb számban és épebben maradtak meg. Faragott kváderből épültek e területen a templomok és kolostorok. Közülük a pulai ferences templom, az európai ferences templomok között is, az egyik legkimagaslóbb emlék. Az épület plasztika ezen a területen is igen ritka. A városi építkezéseknél fölfogadott kőfaragók tevékenysége elsősorban a kerengők kialakításában követhető nyomon. Ezt példázza a dubrovniki ferences templom és kolostor kerengője, ahol a helyi születésű Mihoje Brajkov mester dolgozott a 14. század első felében. Képjegyzék 1. Pozsega (Slavonska Pozega) Ferences templom, alaprajz 2. Újlak (Ilok), Ferences templom, alaprajz 3. Atya (Sarengrad), Ferences kolostor, alaprajz 4. Atya (Savengard), Ferences kolostor, dél felől 5. Nekcse (Nasice), Ferences kolostor, alaprajz 6. Remetinc (Remetinec), Ferences templom, hálóboltozat 7. Remetinc (Remetinec), Ferences templom, hálóboltozat 8. Remetinc (Remetinec), Ferences templom, belső nyugat felé 9. Remetinc (Remetinec), Ferences templom, belső kelet felé 10. Slavonski Kobas, Ferences templom alaprajz 11. Pula, Ferences templom, belső kelet felé 12. Pula, Ferences templom, alaprajz 13. Porec, Ferences templom, alaprajz 14. Piran, Ferences templom, alaprajz 15. Trau (Trogir), Domonkos kolostor, alaprajz 16. Pazin, Ferences kolostor, alaprajz 17. Dubrovnik, Ferences kolostor, alaprajz 18. Dubrovnik, Ferences kolostor, alaprajz 19. Dubrovnik, Domonkos kolostor, kerengő 20. Dubrovnik, Ferences kolostor, kerengő