Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Marosi Ernő: A koldulórendi építészet Magyarországon
lembevétele. Török Gyöngyi mutatta ki (Die Ikonographie des Letzten Gebetes Maria. AHA XIX (1973) 159. skk.), hogy a budai timpanon a lelkét az imapultnál térdelve visszaadó Mária ikonográfiájának az első csehországi ábrázolásokkal egyidejű, egyetlen monumentális emléke. Kidolgozta a típus kapcsolatait a misztika Mária-képével s a Revelationesban gyökerező képtípusokkal, mindenekelőtt a Madonna de írU mil ta-val. (vö. még mint lehetséges előzményt Mária halálának Annuntiatióját, pl. Duccio Maesta-oltárának Mária halála és megdicsőülése-ciklusában, az előoldal felső képein). A valóban korát megelőző, Nagy Lajos-kori budai innováció jelentősége még akkor is igen nagy, ha csak a csehországi miniatúra-kompoziciókat adaptálták a kapuzatreliefre. Erre a feltevésre módot ad az a tény, hogy épp az új ábrázolási típus első kimutatható példáját tartalmazó vysehradi-voraui antifonarium hatása nem ismeretlen a 14. századi magyarországi könyvfestészetben. A közvetítő szellemi környezetet: az udvart, esetleg a király környezetében forgó ferenceseket, a budai koldulórendi kolostorokat azonban aligha leszünk képesek valaha is megnevezni. Bizonyos csak az, hogy a kőfaragók stílusa ez esetben nem tanúskodik csehországi összefüggésről. 25. A becslés forrásai: Karácsonyi I. 33, 46. sk, 347. skk, 377. skk; Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. - Vö. Székely György: Az egyházi nagybirtok újjászervezése. Harc az egyházi kizsákmányolás ellen - eretnekmozgalmak, in: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, (szerk. Székely György) Bp., 1953. 343. skk, 346. sk; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. 276; Fügedi i. m. (1972) és (1981) 68. skk. - 1. még: Entz i. m. (1972). 26. L. pl. Prin, M.: L'église des Jacobins de Toulouse: les étapes de la construction. La naissance et l'essor du gothique méridional au XIlL siècle. Cahiers de Fanjeaux 9 (1974) 185. skk. 27. Marosi i. m. (1982) 463. sk; vö. Gyôr/Jy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963. 212. sk. 28. Veszprém: MRT 2. Veszprém megye régészeti topográfiája, (szerk. Eri István) Bp., 1969. 234. sk; Vasvárhoz. 1. Sül Ferenc: Vasvár története a középkorban 896-1578. Vasi Szemle XXXIX (1985) 71. sk; uo. a templom alaprajzi felvétele. Buda: H. Gyürky, Katalin: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Bp., 1981. 73. skk; Margitsziget: Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor. BpR XXII (1972) 245. skk. A szentélyrekesztő datálásához vö. a 6. kép felirata szerint: „Margit sírjának bélletfalai a szentélykorlát falalapozással egybeépítve", illetve 1. kép: Horler-Ilosfai-féle felmérés jelölése szerint: 13. századiak (ellentmondásos megjegyzés) a 14. század harmincas éveiben történt módosítás feltevése, 263. Az apácakórusokhoz, alapvető uo. 254. skk. A korai csoport újabban jelentős emlékekkel bővült: az óbudai ferences templom rövid, egyenes zárású szentélyes teréhez. 1. Szirmai Krisztina — Altmann Júlia: Előzetes jelentés a ferencesek temploma és a via praetoriától északra húzódó római kori épületmaradványok régészeti kutatásáról. BpR XXIV/1 (1976) 1. 235. skk, XXIV/2 (1976) 2. kép. - Sárospatak: /. Dankó Katalin: Előzetes jelentés a sárospataki ferences templom kutatásáról. AE 102 (1975) 266. skk és 2. kép. Kérdéses a zalaszentgróti ferences templom első periódusát alkotó, nyújtott egyenes záródású szentéllyel felépült templom rendi jellege, 1. Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. Zalai Gyűjtemény 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Zalaegerszeg, 1986. 52. sk, 56. skk. 29. Montagnes, B.: L'attitude des prêcheurs à l'égard des oeuvres d'art. la naissance et l'essor du gothique méridional au XIII e siècle. Cahiers de Fanjeaux 9 (1974) 87. skk; vö. Durliat, Marcel: Le role des ordres mendiants dans la création de l'architecture gothique méridionale, uo. 73. skk. 30. Grzibkowski, Andrej: Early Mendicant Architecture in Central Eastern Europe. The present state of research. Arte Médiévale 1983/1 144. 31. H. Gyürky i. m. 129. 32; uo. Abb.' 152. 33. Cadei, A.: la chiesa di S. Francesco a Cortona. Storia délia Città 9 (1978) 16. skk és uő: Architettura mendicante: il probléma di una definizione tipologica. uo. 26/27 (1983) főleg: 28. A közép-kelet-európai emlékekhez: 30. - S. Giovanni in Fiore: dAdamo, Cr.: L'abbazia di S. Giovanni in Fiore e l'architettura florense in Italia, in: I Cistercensi e il Lazio. Atti délie giornate di studio deU'Istituto di storia dell'Arte dell'Università di Roma 1977. Roma, 1978. 91-98. 34. A margitszigeti szentélyrekesztő datálási problémáihoz vö. 27. jegyzet. - A soproni lettner kőtöredékei a soproni múzeum raktárában találhatók, egykor a Liszt Ferenc Múzeum középkori kiállításán. Lettner egykori jelenlétére utal a pozsonyi ferences templom diadalívének tagolása is. 35. Általános elterjedéséhez 1260-70 táján: Binding, Günther: Die Franziskaner-Baukunst im deutschen Sprachgebiet, in: Franziskanische Kunst 437. 36. Gerevich i. m. (1973) 376. 1. és 204. kép. 37. Cadr.i, A.: Si puö scrivere una storia del'architetmra mendicante? Appunti per l'area padano-ve-
