Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lővei Pál: Az óvári kapucinus kolostor és templom

15. A feloszlatott hatvani kapucinus kolostor sóházzá alakításának terve Joseph Thalherrtől, 1796-ból, földszint. OL T. 62. N. 1195/3 sok szerint megvolt Zágrábban, Bazinban, Nagyváradon, Pozsonyban, Budán, leírás említi Bodajkon.

40 (8, 10, 12. kép) Ez az egységes, igen szegényes templom- és kolostortípus korántsem kizárólag magyarországi jelenség, általánosnak mondható Európa-szerte.

41 Eredete a szigorú rendi szabályzatban keresendő, amely kikötötte, hogy az együttes a településeken kívül, de azoktól azért nem túl messze épüljön; hogy eredetileg más célra emelt épületek is csak akkor használhatók fel, ha megfelelnek az előírásoknak; a templomok legyenek kicsik és szegényesek, de áhitatkeltők és tiszták, egyetlen kicsiny, 150 fontos haranggal (ezért volt elég egy kis huszártorony); a cellák 9 arasznál nem lehettek hosszabbak és szélesebbek, tíznél magasabbak, és ajtajaik méretét is meghatározták; korlátozták a folyosó szélességét és az épület magasságát (az egységesség érdekében a használható arasz felét a regulákban ki is nyomtatták, az óvári kolostor építéséhez időben közel álló, általam használt, 1735-ös pozsonyi kidású példányban így 26 cm-es arasz szerepel, amely az ún. mérnöki vagy pozsonyi arasz 26,6 cm-es hosszához

42 közelít); az építési előírások betartását a provinciálisnak és a rendtartomány négy legalkalmasabb és legbuzgóbb atyájának kellett ellenőrizni, a terveket összehasonlítani és aláírásukkal hitelesíteni; az épületnek a szegények kis kunyhóihoz kellett hasonlítaniuk és nem a gazdagok palotáihoz.

43 A fenti előírások túlnyomó részének a középkori egyszerűségű óvári templom és kolostor biztosan megfelelt: a város kapuján kívül feküdt; az ablakosztásból kikövetkeztethető cellák nem voltak a megengedettnél szélesebbek, a hosszúságuk, a folyosók szélessége azonban talán valamivel túllépte a regulákban engedélyezettet; a meszelt falú templomnak egyetlen kis harangja volt. Eltekintve olyan építéstechnikai és stiláris változásoktól, mint a csehsüvegboltozat és a csúcsíves helyett az egyenes ablakzáradék, az egész életvitelükben a korai ferences hagyományokhoz visszanyúló kapucinusok egy Szent Ferenc szellemét idéző, 13. századi kolos-