Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig
JEGYZETEK 1. Az 1950-es államosítást követően a kolostorépületben mezőgazdasági technikum, majd szakközépiskola működött. Az egyház tulajdonában maradt a sekrestye, a felette levő gótikus terem és a keleti szárny lépcsőházig terjedő részében a plébánia. 2. A kutatás résztvevői: Businé Benkhard Lilla régész 1989-1991, Juan Cabello régész 1991-től, G. Lászay Judit művészettörténész, Deák Klára, Fazekas Gyöngyi restaurátorok, Gál Tibor építész, Öze János építész-üzemmérnök. Köszönettel tartozom kollégáimnak segítőkész munkájáért és Orbán Márk házfőnök atyának szerzeteshez méltó türelméért és támogatásáért. 3. Az északi és a keleti barokk szárny földszintje először nagy árkádívekkel volt az udvar felé megnyitva. A déli és nyugati szárny már ezek nélkül épült ki. 4. AO III. 71-72. 5. Felsorolják a domonkos kolostorok között, megjegyezve: "quod tarnen postea videtur transiisse ad franciscanos" - átvették a ferencesek. Péterffy S. f.: Sacra Concilia Ecclesiae Romanae 1742. 279, 281; Ferrari: De rebus Hungáriáé Provinciáé O. P. 1637. 531, 536; Karcsú Arzén: Szerzetesrendek egyetemes története. II. 139. A fentieket idézi: König Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben. Vác, 1931. 19, 20. 6. König i. m. 18. 7. König i. m. 20. és 56. jegyzet 8. König i. m. 21. valamint a /56. jegyzet. 9. História Domus Szécséniensis (1739-1784) 1. (Szécsény, Ferences kolostor könyvtára) 10. Dümmerling Ödön: A Ferencesrend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Magyarországon. Technika XXII (1941) 392. 11. König i. m. 44. és 110. jegyzet. 1454-ben Szécsényi Iászló bejelenti a sági konvent előtt az utóbbi 15 évben a csehek által okozott veszteségeit. Mocsári Anted: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése. Pest, 1826. III. 137-206. 12. Karácsonyi I. 344. 13. Karácsonyi I. 66. 14. Karácsonyi I. 66, 378, 385. 15. Karácsonyi I. 349. 16. König i. m. 63. és 166. jegyzet. 17. König i. m. 63. 18. König i. m. 140; História Domus i. m. I. 1627-es évnél feljegyzés: „rursus aedificatur conventus a barone Bosnyák". 19. König i. m. 162; História Domus i. m. I. 64. 20. Bárkányi János Zrínyi Ilona gyóntatója. II. Rákóczi Ferenc legkedvesebb nevelője volt, aki később diplomáciai feladatokat is elvállalt a fejedelem számára. Rákóczi többször ellátogatott a kolostorba. A hagyomány szerint a szécsényi országgyűlés alkalmával a sekrestye feletti gótikus helyiségben aludt, innen származik annak "Rákóczi szoba" elnevezése. A fejedelem emlékirataiban leírta, hogy a Borjúpáston lévő sátortáborban felállított sátrában aludt. L. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, (szerk. Köpeczi Béla) Bp., 1978. 363. 21. I.. a História Domus i. m. 1880-1932 közötti időszakáról szóló bejegyzéseket tartalmazó kötetében a megfelelő éveket. 22. A földszinten a mai járószinttől számítva a legalsó barokk téglapadló - 28 cm mélyen került elő. A 29 x 16 x 5,5 cm-es téglákat halszálka formában rakták le. Erre néhol két, máshol három, habarcsba rakott téglaréteg került a későbbiek folyamán. Az említett felújításkor ezek fölé kerültek az új burkolólapok, az emeleten pedig egyszerű csere történt. 23. Ezen sok évig tartó munkálatok szakmai szemmel való nyomon kísérésére semmi nyom nem utal a Műemlékek Országos Bizottsága iktatókönyveiben és fennmaradt iratanyagában. 24. A faragványokon látható színes - vörös, zöld - festés, úgy véljük eredeti, de a felületek közeljövőre tervezett vizsgálata után restaurátor mondja ki erről a végső szót. 25. Antal András keramikus és Öze János végig figyelemmel kísérte a munkálatokat. Fényképeket is készítettek s azokat Antal András önzetlenül rendelkezésünkre bocsátotta, amit ezúton is szeretnék megköszönni. 26. Az eredeti méreteket nagyon nehéz megbecsülni, mivel az Agnus Dei-t ábrázoló kő nagyon töredékes, csak a faragványt tartalmazó rétege van meg kétharmadában. E felület átmérője kb. 30 cm. A másik, a Krisztus-fej, szintén nagyon sérült. Lényegében csak a fej alsó fele, lepusztult plasztikával és a vállat borító ruházat néhány redője maradt meg. Sajnos ennek a darabnak jelenlegi helye ismeretlen. A munkálatok során feszültté vált a viszony az egyház, és a műemlékes
